Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Mártha Zsuzsanna: Kezdeti törekvések a külterjes magyar baromfitenyésztés fejlesztésére (1914-ig)
osztrák—magyar kiegyezés utáni években számos kisebb-nagyobb baromfikiállítást rendeztek többnyire állami támogatással. így az első időben Besztercén, Nagykőrösön, Győrött, Komáromban, Kolozsvárt, Nyitrán és Liptószentmártonban rendeztek egy-egy sikerült baromfikiállítást, hogy csak az ismertebbeket említsük. A Pesti Állatkerti Részvénytársaságból a párizsi Jardin d'Acclimatation mintájára 1866-ban alakult Állat- és Növényhonosító Társaság 1874-ben országos baromfikiállítást rendezett. Különféle szárnyasokat (köztük József főherceg labrador kacsáit), két keltetőgépet (egyet működésben) és munkaeszközöket állítottak ki. Itt mutatták be a társaság ügybuzgó titkárának, Grubiczy Gézának A tyúkászat című, díszokmánnyal kitüntetett könyvét. A kiállítás megnyitóján Bartal György földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter megelégedettségét kifejezve a látottakon, hangsúlyozta, hogy Magyarországon — ahol a gabonatermesztés sikere vagy sikertelensége gyakran az elemi csapásoktól függ, s ahol az állattenyésztés jelentősége még nem akkora, hogy a növénytermesztés kockázatát ellensúlyozhatná — a gazdálkodás mellékágainak fontosságát nem szabad lebecsülni.51 Az állatkerti kiállításon vidéki tisztviselők, pedagógusok, gazdatisztek feleségei egymással vetélkedve mutatták be különlegesen szép háziszárnyasaikat. Komoly ösztönzést adott a hazai baromfiállomány javítására a Budapesten 1885-ben rendezett országos kiállítás keretében az első hazai nemzetközi baromfikiállítás, amelyen számos külföldi kiállító is szerepelt.52 Az 1892. év őszén az Országos Baromfitenyésztési Egyesület által a budapesti Bellevue helyiségeiben rendezett újabb nemzetközi baromfikiállítás a divatos fajták jó beszerzési alkalma volt.53 Az 1896. évi millenniumi országos kiállításra a baromfiakat is felvették az időleges állatkiállítások sorába. Megnyitásán Darányi Ignác földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy a baromfitenyésztés fejlesztésére (nyilván elsősorban a gödöllői szakiskola létesítésére) a jövő évi tárcaköltségvetésbe az addigi összeg háromszorosát vette fel. Intézkedett, hogy a vidékről érkező földművescsoportok belépődíj nélkül tekinthessék meg a kiállítást.54 A nemesített magyar baromfiakat egy korabeli szakértő szerint először az 1899. évi szegedi kiállításon részesítették a rendezők figyelemben, azokat jóformán itt fedezték fel55 . A századforduló után 1901-ben Kecskeméten, 1902-ben Pozsonyban, 1903-ban Kolozsvárt, 1904-ben Miskolcon, 1906-ban Nagyváradon, 1907-ben Budapesten, 1912-ben Cegléden tartottak egy-egy jól sikerült baromfikiállítást. A pozsonyi kiállítás alkalmával rendezték meg az első magyar baromfitenyésztési kongresszust.56 Az 1914—1918. 51 ÜRUB1CY G. 1875. 20. p. 52 A budapesti 1885. évi. . . 53 SZ. Z. 1892. B Október 8. 54 Országos fajbaromfi-kiállítás . . . 1896. B Október 24. 55 HREBLAY E. 1899. K 1923—1924. p. 56 Mezőgazdasági országos kiállítás Pozsonyban. 1902. K (Kiállítási lapok) Szeptember 14.; A miskolczi . . . 1904. K 1722—1723. p.; BANDI S. 1906. K Szeptember 26.; —K 1908. K 8—9. p.
