Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Für Lajos: A csákvári uradalom állattenyésztése, 1920—1944. II.

ányban tehát nagy szerepet játszott az esetenként pazarlóan bőséges túltakarmányozás is. A feletetett takarmányok mennyiségére nézve két különböző időpontból négy üzemegység vonatkozó adatát kívánjuk bemutatni. 1923-ban a majki és a császárkarpatusi gazdaságban — a tisztiszéki jegyzőkönyv szerint — egy-egy állattal naponta az alábbi takarmányokat etették fel:46 Tehén: 2,5 kg lucerna 5,0 kg tavalyi szalma 2,5 kg polyva 12,5 kg répa Anyakanca: 4 kg széna 5 kg tavaszi szalma 6 liter zab Eves csikó: 5 liter zab 5 kg széna 5 kg tavaszi szalma Ez a kimutatás sajnos nem tartalmazza sem az igásökrök, sem a növendék marhák takarmányozására fordított kvantumokat. A tápértékeket tekintve, úgy tűnik, hogy a lovak (a majki angol félvér ménesbeli lovakról van szó) több táperejű takarmányhoz jutottak, mint a kettős hasznosítású tehenek. A fornai gazdaságban 1940-ben gabonafélékből az alábbi mennyiségre volt szükség az állatállományoknak:47 7. táblázat Az állatállomány gabonaszükséglete a fornai gazdaságban, 1940 Gabonaféle ló csikó bika tehén növendék ökör hízótinó birka hízósertés vegyes q-ban összesen 89 21 2 90 80 90 22 1600 360 700 búza 456 51 — — 178 — 125 _ 6 96 rozs 388 51 --110 -125 -6 96 árpa 1700 37 --53 --59 5 1546 zab 1150 659 182 18 — 175 — — 85 11 Összesen 3694 798 182 18 341 175 250 59 102 1769 Táblázatunkból nyomban szembetűnik, hogy a szemes takarmányként hasznosuló gabonafélékből — érthetően — az árpából és zabból, a takarmánygabonákból 46 Uo. P. 187. II. A. 1923. Tisztiszéki jkv. Február. 47 Uo. P. 188. III. 5. c. 1940. Forma.