Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Für Lajos: A csákvári uradalom állattenyésztése, 1920—1944. II.

gazdaságok területe a háború előttinek csaknem a négyszeresére emelkedett, a juhok darabszáma csupán másfélszeresét tette ki az 1900-as évek állományának. A hanyatlás vitathatatlan és egyértelmű. Juhtenyésztés egyébként az 1920-as években a csákvári és császár-karpatusi gazdaságokban folyt. Ahogy a Makk pusztai gazdaságot 1931-ben átvették, a császár-karpatusi juhállományt felszámolták. A fornai gazdaság átvétele után valójában három üzemegységben tartottak juhokat: Csákváron, Makkon és Fornán. A csákvári azonban, mivelhogy a juhok száma csupán 150—200 között mozgott, jelentéktelensége folytán akár számításon kívül is hagyható. Megállapítható, hogy a juhtenyésztés a kevésbé belterjesen gazdálkodó két üzemegységben: a fornai és makki gazdaságban mondható számottevőnek. Az állományt az angol eredetű, ún. hampshire down juhfajta alkotta. Vérfrissítés céljából gyakran vásároltak a nevesebb hazai juhászatokból kosokat és van adatunk arra is, hogy az uradalom — mint pl. 1934-ben — Németországból hozatott tenyészkosokat a csákvári juhászatba.30 Tenyésztéstörténeti szempontból fontos mérlegelnünk azt is, hogy milyen volt az állomány kor és nem szerinti összetétele. A vonatkozó adatok arra utalnak, hogy a helyzet e tekintetben távolról sem mondható ugyan optimálisnak, ám a továbbtenyésztés minimális feltételeit mégis biztosították.31 3. táblázat A juhállomány kor szerinti összetétele %-ban Korcsoport 1925-ben 1932-ben 1937-ben 1942-ben „Öreg" anya 44,24 42,16 46,66 45,73 Toklyó 40,20 6,43 27,81 24,27 Bárány 15,55 50,66 20,83 28,09 Az állomány kor szerinti összetétele igen egyenetlen képet mutat. Viszonylagos kiegyensúlyozottság csupán az ivarérett „öreg" korhatárba sorolt birkák csoportját jellemezte. A törzstenyészet 40—50% közötti részaránya elfogadható módon biztosította a tenyésztési egyensúly megtartását. Annál szélsőségesebben alakult a bárányok és az ivarérett korhatárt még el nem érő (1—2 éves) toklyók részaránya: különösen ellentétes a folyamatos továbbtenyésztési biztosítani hivatott toklyók és bárányok részesedése időmetszetünk első két évében. Hiszen 1925-ben meglepően alacsony a bárányok, 1935-ben pedig szinte képtelenül alacsony a toklyók részaránya. Távolról sem ilyen mértékű, de bizonyos feszültségre utalnak az 1937. és 1942. évi adatok is. Az 1920-as években a nőstények számához viszonyítottan 30 Uo. 187. 1. D. 1. a-792/1934. A két tenyészkost 351 Pengő értékben Rittberg gróf Würchwitz über Glogau-i uradalmából vásárolták. 31 HENSCH Árpád, 1906. II. köt. 146. p.