Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Wohlné Nagy Ágota: A kamilla Magyarországon a XX. században
kamillát hazainak, nem termesztettnek és az Északi féltekén elterjedtnek határozza meg.35 Varró Aladár Béla a szikeseken való termesztését javasolja.36 Kerekes József volt, aki a hatvanas években a magyarországi kamillatermesztést megalapozta. Történtek ugyan ezt megelőzően is — főként Csehszlovákiából származó szaporítóanyaggal az ország különböző területein — kamillatermesztési próbálkozások, sok helyütt jó eredménnyel. Kerekes — szakaszosvetési kísérletei során — kidolgozta a termesztés leghatékonyabb technológiáját. Kísérletei az optimális vetésidő, valamint a sortávolság megállapítására irányultak. Három év eredményeit összevetve arra a következtetésre jutott, hogy a vetésre legalkalmasabb az őszi időszak, pontosabban a terméseredményt is figyelembe véve legbiztosnságosabb — ezért üzemi vetésre is legmegfelelőbb — a szeptemberben, talajfelszínen végzett kamillavetés. A korábbi vagy későbbi vetések terméseredménye bizonytalan, lehet kimagaslóan jó és nem kívánatosan alacsony is. Az állománysürűségi vizsgálatok bebizonyították, hogy a termésmennyiség számottevő alakulására a sortávolságnak ősszel lényegesen kisebb hatása van, mint tavaszi vetés esetén. Ősszel még nagyobb sortávolságra történő vetés esetén is virágzásig a növények teljesen összeborulnak, egységes állományt adnak. Tavaszi vetés esetén nagy (36 cm) sortávolságra történő vetésnél a növények záródása a sorközökben nem következik be. Őszi vetésnél ezért a nagyobb sortávolság is használható, míg tavaszi vetésnél a sűrűn vetett állománynál várható csak elfogadható terméseredmény.37 Módszere szerint a nagyüzemi termesztésben a vetést géppel, gyommentes talajon gabonatávolságra vagy szórva végzik úgy, hogy a vetőgép magvető csöveit kiemelve, a magvak szabadon hulljanak a talaj felszínére, illetve a csoroszlyák által húzott, de már beomlott sekély barázdákba. Vetésre 20—25% tisztaságú kamillaliszt (Chamomillae cribratum) használható 3—4,5 kg/ha tiszta vetőmagnak megfelelő mennyiségben. (A cribratum 20—25%-a mag, 75—80%-a léha, ill. száraz csöves virágzat.) A vetés után a magvakat hengerezni kell, magtakaró borona használata tilos, ugyanis a kamilla fényben csírázik.38 Két, ugyancsak a termesztés köréhez tartozó eljárás említhető még meg ebből az időszakból. A sziki kamilla terméshozamának gyarapítása érdekében eredménnyel alkalmazták (ma is végzik) a „gyepi felülvetés" módszerét, amikor a meglévő állomány dúsítására juttatnak ki az előbb vázolt termesztéstechnológia szerint megfelelő mennyiségű szaporítóanyagot. A nemesített kamillamaggal történő felülvetés minőségi javulást is eredményez, mely a magasabb olaj és azuléntartalom elérésében nyilvánul meg. 35 SZABÓ Z. 1920. 5. p. 36 VARRÓ A. 1948. 36. p. 37 KEREKES J. 1962. 1—5. p. 38 KEREKES J. 1969. 283—284. p.
