Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Wohlné Nagy Ágota: A kamilla Magyarországon a XX. században

bek: orvosi székfü, anyafű, kis kamilla, mátrafű, mesterfű, mezei kapor, perefű, pipitér, székfü, szüzek anyja, szikvirág,15, nádrapártamag, kenyérmorzsa,16 fűnek annya, mádrafű, köz-mádrafű, mettérfü, anyaméhfű, kerti szék-fű, nádrafű, mezei kapor,17 bubulyka, katóka, pipiske,18 sárgavirág,19 hermancsik,20 marmancs21 (Matricaria chamomilla L.); ebszékfű, álszikfű, ebkapor, szagatlan tárkony, 22 büdöskapor, kamilla, lúkamilla, vadkamilla, vadkapor23 (Matricaria maritima L.) A „jószagú" kamillát a „borbélyok a lúgba vetik", ezenkívül különféle külső és belső bajok (kórság, hasfájás, vesekő, stb.) gyógyító szere, borban, ecetben főzve, 15 WAGNER J.1903. 174. p. 16 GRAUMANN S. 1909. 159. p. 17 BORBÁS V. 1895. 220—221. p. 18 RÁPÓTI J.—ROMVÁRI V. 1971. 163. p. 19 OLÁH A. 1952. 86. p. 20 Néprajzi Múzeum, Etnológiai Adattár 73/1968 21 Néprajzi Múzeum, Etnológiai Adattár 00001/25 22 WAGNER J. 1903. 174. p. 23 PÉNTEK J.—SZABÓ A. 1985. 254. p. 1. Szikes talajon díszlö kamilla. Cserebökény