Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Pintér János: Adalékok Kecskemét szőlőtermesztéséhez a századelőn

MAGYARORSZÁG FÖLDMÍVELÉSÜGYE 1913 = Magyarország földművelésügye az 1911. évben. Bp., 1913. MSÉ 1899 = Magyar Statisztikai Évkönyv 1898. Bp., 1899. PETROVICS I. 1894 A homoki szőlők telepítése és művelése eredeti megfigyelések és gyakorlati tapasztalatok alapján. Bp., 1894. PINTÉR J. 1978 A kecskeméti „Miklós" szőlőtelep létrejötte és első évtizede. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975—1977. Bp., 1978. PINTÉR J. 1983 A Duna—Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között. In: Magyar Mezőgazdaság Múzeum Közleményei 1981 -1983. Bp., 1983. PINTÉR J. 1985. A kecskeméti „Helvécia" telep megalakulása és leső évtizede. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984—85. Bp. 1985. MSA 1870—1970 = Magyar Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. Földterület I. Országos adatok. Földterület IV. Községsoros adatok. Bp., é. n. Rövidítések MMgMA = Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára MKMgStat = Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája MSA = Magyar Statisztikai Adatgyűjtemény MSÉ = Magyar Statisztikai Évkönyv p. = pagina Beiträge zum Weinbau von Kecskemét am Beginn des Jahrhunderts Die vielleicht krisenhafteste Periode des Weinbaues und der Weinkunde Ungarns waren die letzten Jahrzehnte des 19. Jahrhunderts. Die in West—Europa bereits in den 70-er des 19. Jahrhunderts Jahren große Schäden anrichtende Phylloxera, diese parasitäre Reblaus, erschien auch in Ungarn und hat sich trotz allen Gegenbzw. Schutzmaßnahmen rasch verbreitet. Bis 1895 hat sich die ungarische Weinbaufläche auf beinahe die Hälfte reduziert. Das bedeutet, daß die durch die Phylloxera verrotteten Traubenflächen beinahe 300.000 — 320.000 Katastraljoch betrugen.