Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig

1. Az ismertetett gabonásvermek lelőhelyei ÉK-Magyarországon. Tufába vágva: • = várban. • = borospincében. Földbe mélyítve: O = borospincében. 1 = Eger. 2 = Bogács. 3 = Cserépváralja. 4 = Tibolddaróc. 5 = Sály. 6 = Kistokaj. 7 = Szikszó. 8 = Boldogkőváralja. 9 = Hejce. 10 = Sárospatak. A vermekre több adatunk nincs. 1701—1702-ben a Habsburgok, sok más magyarországi várral együtt, Boldogkő várát is erősen megrongálták, lakhatatlanná tették. 1715-ben a vár és birtokai a lőcsei jezsuiták tulajdonába került. A jezsuiták, nyilván romos állapota miatt, ritkán látogatták és gabonatartó háznak használták. Erről semmi közelebbit nem tudunk, de a várba vezető rendkívül meredek, lovas kocsival alig használható feljárót ismerve, felmerül a kérdés, vajon felvitték-e a gabonát a magasba, vagy a vár alatti, könnyen megközelíthető vermeket használták-e? Később a Péchy családé lett, akik 1768-ban a faluban felépítették kastélyukat. Ettől kezdve a várat aligha használták, állapota tovább romlott. Teljesen azonban mégsem hagyták magára, mert 1900 körül a palotán még tető volt.7 Még egy bizonytalan adatot kell említeni, ami esetleg a vermek hosszú használatára utal. Jóni Ferenc 82 éves boldogkőváraljai lakos 1981-ben közölte, hogy úgy 7 K. VÉGH K. 1966. 118-119.