Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - N. Kiss István: Bortermelés és társadalmi viszonyok a muraközi uradalomban (1670—1720)
kb két hegyvámköbölnek felelt meg, összesen 6,3 forintnyi pénzbeli váltságot kapott az uradalom. Az évi borjövedelem értéke 1720-ban a következőképpen alakult: az allodiális hozam 5 127 Ft a megváltás 1 887 hl adóbor után 11 890 Ft 16 917 Ft Az uradalmi borjövedelem a muraközi szőlőművelés teljes hozamának 19%-ára rúgott és a pénzbevételek legjelentősebb tétele volt. Vizsgáljuk meg a bortermelés jelentőségét az adózó jobbágyi és nemesi szőlőbirtokok jövedelme szempontjából! 9. táblázat Átlagjövedelem borból birtok átlaghozam, hl érték, Ft tiszta hozam, Ft paraszti nemesi 10,9 21,6 46,0 80,0 39,0 76,0 A földesúri adó teljesítése után egy jobbágyszőlőre 39, egy nemesi parcellára 76 Ft tiszta hozam esett.43 Ez jelentős vásárlóerőt képviselt: 39 forintért öt, 76-ért pedig nyolc tehenet lehetett a helybeli piacon vásárolni. Vessük egybe ezt a borjövedelmet a paraszti adózás általános tételeivel. Mint ismeretes, a 17. század második fele óta a Muraközben a negyedtelkes jobbágybirtok vált uralkodó típussá, erre a birtoknagyságra számították ki az uradalmi tisztek a földesúri, illetve az állami adóterhet. Ennek értéke, beleszámítva a robotot és más szolgáltatásokat is, 1672-ben 32,3, 1692-ben 38,1 és 1720-ban 32,8 forintot tett ki, ami világosan mutatja, hogy az átlagos paraszti szőlősgazda 39 forintos borbevételéből egész adóterhét fedezhette! Itt ismét utalunk arra, hogy 1720-ban a Muraközben minden három jobbágygazdából kettő szőlőbirtokos volt. A muraközi uradalomban, mint mindenütt a feudális kori Magyarországon, a bortermelés a gazdasági-társadalmi fejlődés és felemelkedés állandó és fontos tényezőjét jelentette. Ismert tulajdonságai révén ez volt a paraszti felhalmozás fő formája, amely a piaci kereslet miatt a szőlősgazdának állandó jövedelmet biztosított. Ugyanakkor a szőlők adás-vétele komoly tőkeértéket képviselt. A szőlőbirtok 43 Ez a 39 forintos tétel a szokványos értelemben nem tiszta nyereség, mivel a bruttó összegből csak az uradalmi adót tudtuk leszámítani, de a rezsiköltséget nem.
