Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - N. Kiss István: Bortermelés és társadalmi viszonyok a muraközi uradalomban (1670—1720)
mal és bortizeddel is tartoztak.13 Hasonló értelemben jellemzi őket a kitűnő horvát adó és pénzügyi szakértő Z. Herkov is.14 A montanisták számát az 1692. évi urbárium feltünteti ugyan, de birtokviszonyaikról csak az 1720.-Í kamarai összeírás tájékoztat. A már említett 1692. évi urbárium szerint a montanisták kötelesek voltak bizonyos majorsági szőlőket megművelni.15 A teljes uradalmat átfogó 1720. évi hegyvámjegyzék szerint a paraszti szőlőterület kb. egyharmada volt a montanisták birtokában. 1692-ben az uradalom kamarai részén 125, a gróf Zrínyi Ádámféle részén 145 házat laktak montanisták.16 Összesen 270 ház, de nem tudjuk ténylegesen hány család élt ezekben a házakban? A már említett 1720.-Í hegyvámlista tanúsága szerint az uradalomban 447 montanista élt. A csak bortermelő jobbágyok 1720-ban a többi szőlővel is rendelkező paraszttal együtt szerepeltek a hegyvámlistákon. Sajátos helyzetükre azonban az összeíró egy külön jellel utalt. A hét borkerületben 447 montanistának összesen 529 szőlőparcellája volt. Az efféle szórt birtokrendszer, mint másutt is, a folyamatos földforgalom intenzitására utal. Jóllehet a muraközi montanisták 85%-ának csak egy parcellája volt, a többi 15% viszont 2—4 szőlőn is gazdálkodott, s csoportjuk a montanista szőlőterület 25,6%át tartotta kezében. Kivételesen szántó, rét vagy erdőparcella is tartozhatott a szőlőgazdaságokhoz. Mindössze öt montanistánál találunk idevágó utalást; hárman szántóval, egy szántóval és réttel, míg egy másik erdőparcellával rendelkezett.17 Ezek után az apró birtokok után szerződés szerint 1—2 forint évi földbérrel tartoztak. Közös birtoklásra is akad néhány példa: három ízben idegenek, kétszer családtagok rendelkeztek közös szőlőbirtokkal; négy esetben a szóban forgó szőlő 0,75—1,0 holdat, egy esetben azonban 7 holdat tett ki. A 447 montanistára összesen 1193 hegyvámköböl nagyságú szőlőterület esett, ami az ismert átszámítás szerint 353,2 hektárral volt egyenlő. Átlagosan egy montanistára 0,79 ha-nyi szőlő esett, ami a maga 12 hl körüli szüreti hozamával határozottan nagyobb volt, mint a telkes jobbágyok szőlőbirtokának átlaga (0,59 ha). A montanisták mintegy 1,75 kataszteri holdas átlagbirtoka azért is volt nagyobb a telkes parasztok hasonló átlagánál, mert azok vegyes gazdálkodásukkal előnyösebb helyzetben voltak, mint a kizárólag szőlőbirtokukból élő montanisták. 13 Bukavazky Ferenc felső-lomniczai (Zágráb megye) elkobzott birtokának leírásában: „cum montanistis, qui jus montanum et decimam vini annuatim administrant". OL E 156, U et C. Fasc. 95. No 48) 1. 8. pagina. 14 „colonus, qui in vineis habitat et domino terrcstri jus montanum pracstat" és 1775-ből: „De montanistis, qui in vineis degunt, et praeter jus montanum aliquem censum in queralibus fundatum solvunt".HERKOV 1956. II. köt. 162. 15 „montanistae..., qui cum certas annotati dominii vineas sibi ad excolendum ab expressis conductitiis vinicolis excisas elaborare solerent, ideo hic non apponuntur ad aestimationen sed cum appreciatione infrascriptorum domesticae culturae vinorum ibidem taxationem subingredientur". Az egyesített.. . 1896. 529—559. 16 Lásd a 15. jegyzetet. 17 „terra arabilis", „cum terra et foenili" és „particula silvae". Monumenta II. 17. irat, passim.
