Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

— Gerellyés körte: 1667: „... Gerellyés körtvély. .. apró hosszúkás, jó leves édes, és szép sárga." (Lippai 151.)

56 — Havasalji körte: 1667: „Mészáros Benedek, avagy Havas, ali körtvély ez-is mind egy színben; csak hogy amaz nagyob, jó édes leves, leg-továb tart a többinél, kózónségessen újig: azért igen kedves."(Lippai 153.) — Hercsóka körte: 1643: 1643. 15. april oltottam meg az vad fákat, a mellett Két rendben Herczoka avagy Kozma körtvélyt." (Beckó, TörtTár. 1880. 774., NySz. 2 : 417) 1667: „Hercsoka, ennek is az izi ollyan, mint a Zelenkának ha nem job: el tart anyi ideig, á szinében-is nem igen különbőz, csak hogy sokkal nagyob, kerekded hasú, és fóllyul hosszúkás." (Lippai 151.)

57 — Hosszúszárú körte: 1590: Pyrum dolabellinum — Hosszúszárú kórtueli (SzikszF. 33.) 1641: „Pirum dolobellinum Nom.

2 85. Kr. Tsetses hosszúszárú körtvélyek: pomponiana pira. (NySz. 2 : 417.) — Jagendorfi körte: 1635: „Jagendorfi körtvély." (Körmöcbánya, Beckó. TörtTár. 1880. 774.) — Kármán körte: 1636: „A vad körtvélyböl bergamotot vagy kármánykörtvélyt nem aszal" (Pázm. Préd. 701. in: NySz. 1890. 2 : 417.) 1667: „Kármán, avagy' mint á Felföldön hiják Császár kőrtvény; nagy sárga, jó édes leves, nem-is köves, nem tart sokáig, nagy hasa vagyon, vagy kevéssé hosszúkás." (Lippai 51.)

58 56 Talán a hosszúságára utaló gerelyes szóhoz kapcsolódik (TESZ. 1 : 1050) 1864: „Növénynem, melynek gyümölcse hosszúkás, gerelyalakban nyilik le. (CzF. 1864. 2 : 1059). L. még fejérmuskotály-, Nágovics körtvély, ezekkel azonos Lippai J. szerint. Rapaics szerint megegyezik Szikszai Fabricius hosszúszárú körtéjével. Ősi körtefajta, mely a Balkánról jutott hozzánk. (Rapaics R. 1940. 140.) 57 Rapaics az északi szlávok görög népnevéből „grecska", „hrecska" szavából származtatja, szerinte a hercsoka körte görög körte. A görög szót valóban a szlávoktól, esetleg közelebbről a keleti szlávoktól vettük át, (TESZ. 1967. 1 : 1091.) de ez szavunkkal nem azonos. Ez külön átvétel esetleg valamelyik délszláv nyelvből. Mednyanszky Jónás is oltott beckói kertjében hercsóka, avagy kozma körtét. Lehet, hogy a XVI. században kedvelt kozma körte, mely a nyugati országrészben volt ismert az 1600-as években a Felvidéken hercsóka néven terjedt el. Lippai szerint a hercsoka nagyon hasonlít a Zelenkához, mely zöldszínü, leves, őszi körte és eltartható karácsonyig. (Lippai 151.) 58 Karaman török néprajzú csoport Dél-Anatóliában (Ciprus szigettel szemben vö. makaria-körte) finom gyolcsot, bőrárukat, subát, zablát, kesztyűt stb. készítettek és hoztak Magyarországra is. Innen származik ez a körtefajta is, neve már a törökben is előfordul: 1502-ből származó török törvénykönyvben az eredetit is megtaláljuk: pl. garamant amrud. (MNy. 43:294), garaman amrudi (Melich-Eml. 287.) 'Kálmán körte'. A szerb-horvátban is a 16—17. századtól ismert: karámánka, karávánka (MNy 13:241), „Mindez arra utal, hogy a Kálmánkörte a dél-anatolóiai Karaman vidékről terjedhetett el. A Kálmánkörte népetimológiás alak, amely a kármány népnév elavulása után jött létre a Kálmán személynév beleértésével. (TESZ 2:328.) „Talán Kármán vagy kermán persa tartomány, avagy város még az ősidőkben vette eredetét. Innen Kálmán körte néhutt Kármánkörte." (CzF. 1865. 3:346.) Rapaics is a Balkánról származtatja, mely Nyári Kálmánkörte vagy császárkörte néven ismert. (Rapaics R. 1940, 141—145.) Lásd még Bogdán L—Geday G. 1971. 341.)