Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

— Budinki körte: 1643: „Ao. 1643. 14. April oltottam meg az vad fákat. . . e mellett budinki. . . körtvélyt." (Beckó, TörtTár. 1880. 774—775.) — Búzával érő körte: 1667: „Búzával eró, avagy zöld muskatal, hosszúkás körtvély, jó édes, leves is." (Lippai 151.) — Carabella körte: 1667: „Most származott egy fő körtvély Olasz-Országból, ide mi-hozzánk: á kit Carabellának hívnak, kinek második helyt adnak á Pergamót-után. De ez (Érsek Urunk bölcs ítélete, — szerént (nem kúlömbőz az öreg Makariatul, kivált-képen az izében; csak hogy á színében valamennyire sárga szürke: és á teteje nem ollyan hosszúkás, mint annak, hanem tompább: nem is olly köves, mint a Makaria." (Lippai 152.) — Császár körte: 1667: „Kármán avagy mint á Felföldön híják, Császárkőrtvély nagy őreg sárga, jó édes leves, nem-is köves nem tart sokáig, nagy hasa vagyon, egy kevéssé hosszúkás." (Lippai 151.)

52 — Cseresznyével érő körte: 1667: „. . . cseresnyével erő körtvély; sárga zöld szabású, nem igen leves, egy kévésé hosszúkás." (Lippai 151.)

53 — Edes körte: 1632: A jószágon vagyon egy körtvély fa, melyet édes körtövélynek hínak. (Szentmihály Cs., Sándor O. 73.) (SZT. 1978. 2 : 556.)

54 — Eleve érő körte: 1667: „Az első elővel-erő. . . körtvély; sárga zöld szabású nem igen leves, egy kévésé hosszúkás." (Lippai 151.)

55 — Elő érő muskotály körte: 1559: „előérő-muskotály körte" (Takáts S. 1917. 3 : 831). — Fehér muskotály körte: 1667: „Fejér muskatal. Gerellyés körtvély, Nágovics körtvély apró hosszúkás, jó leves, édes és szép sárga." (Lippai 151.) — Földi körte 1643: „Ao 1643 Pozsonbul hozattam Földi körtvély." (TörtTár. 1880. 774.) 52 A császár jelzővel a magyar nyelv általában valami kiválót jelent: császárhús, császárzsemlye, stb., vagy kiváló körtét jelent. A németben is Kaiserbirn, így ha tükörszóként vettük át, akkor nyugatról származik az elnevezés. Ezt a feltehetően kiváló körténket a nép Császárkörte névvel tisztelte meg, főleg a Felvidéken a XIX. század elejéig a Nyári Kálmánkörtét nevezték így. (Vö. Nyári Kálmánkörte, Bogdán I.—Geday G. 1971. 391. és Rapaics R. 1940. 139—145.) „Császárkörte. A vajaskörték egyik faja, mely fehér és kellemes izü húsáról nevezetes. Nyári, őszi császárkörte. Néhutt Kármánkörte." (CzF. 1862. 1 : 910, 3 : 1106.) 53 Lippai J. élővel érő avagy pünkösdi körtének is nevezi. 54 Szabó T. Attila szerint ez az egyetlen adalék, valószínűleg muskotály körtefára vonatkozik. 55 Eleve a régi magyar nyelvben, így a Halotti Beszédben is első jelentésű, vagyis arról a körtéről van szó, amelyik először érik (MNy. 22 : 85, 163, 245.) ehhez hasonló tartalmú kifejezés az elő érő körtvély is. Calepinus szerint eleve érő „praecox", mi először érik.