Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

— Selyem alma: 1667: „Selyem alma avagy posoni alma: jó bor izű leves. Öreg hosszúkás, szép piros, néhutt sárga sújtások vannak rajta, alkalmas ideig el-tart." (Lippai 144.) 42 — Sömörkös alma: 1590: Malum sparuceum — Sőmórkőőt alma (SzikszF. 33.) 43 — Szegletes alma: 1636: „Egerből hozattam. .. Szegletes Lakompaki almát." (Beckó. TörtTár. 1880. 774.) 1667: „Szegletes alma, á ki főllyúl négy szegü: ez is jó kemény, sokáig tart, leves bor izű, egy felől szép sárga, más felől szép vőrős." (Lippai 143.) — Szent benedeki alma: 1667: „Szent Benedeki alma, hosszúkás, és sárga, igen jó izű, édes, és kevese savanyúcska, középszerű, tartós." (Lippai 144.) 44 — Szentiványi alma: 1667: „Sz.Ivány alma, apró sárga, édes: á fája is alacsony. Más Sz.Ivány alma is, á ki nagyobb, á fája-is: sárga piros, mint egy bor izű." (Lippai 142—143.) 4S — Telelő alma: 1590: Malum serotinum — Telelő alma (SzikszF. 33.) 1611: Telelő alma — Pomum serotinu (MA. 8—9.) — Tót piros alma: 1667: „Tót-pirosnak hívnak egy almát néhutt á Felfőidőn; hosszúkás éppen, mintegy feketéllő vőrős: belől is vőrős vonyások vannak rajta, puha, édes izű: de sokáig el tart." (Lippai 144.) 46 — Vörös alma: 1667: „Más vőrős alma, egy kévésé hosszúkás, édes," (Lippai 143.) 47 — Zöld muskotály: 1667: „Zöld muskatal, jo korú, éppen zöld még belül is, sokáig el-tart, hosszúkás valamenniiire, bor izű: de nem szinte oily szagú, mint az apró Muskatal." (Lippai 143.) 42 Selyem alma (Seiden/Apfel) (Lásd: Bogdán I.—Geday G. 1971. 354.) 43 Sömörközik, sömörködik régi nyelvi és nyelvjárási szavak a bőr ráncossá válására vonatkoznak. A viszonylag ritkább sz-es változatokat a szemölcs analógiája magyarázza. (TESZ. 1976. 3 : 579.) Pl. SzikszF. Nomenclaturájában a szemölcsöt „szimolczu, szomolczu"-nek írja. A sömörkös alma ezek szerint ráncosbőrü alma. Esetleg a kelyhe körül erősen ráncosodó. 44 Szent Benedek mezőváros Bars megyében. (CzF. 1870. 5 : 1247.) 45 „Szentiványalma, Szent Iván ünnepe táján, azaz június vége felé korán érő almafaj" (CzF. 1870. 5 : 1253). Rapaics R. szerint lengyel vagy Csehszlovákián keresztüljutott Magyarországba. (Rapaics R. 1940. 196.) 46 „Tótalma.. . Kisebbszemű almafaj, milyen a hidegebb éghajlatú Trencsin, Túrócz, Liptó stb. Vármegyékben terem" (CzF. 1874. 6. 379.) Régi magyar alma, sok társneve van. Rapaics szerint megegyezik a középkori veres és piros almával, sőt a későbbi korok SimonfTy fajtájával is. (Rapaics R. 1940. 87.) Lásd még Bogdán I.—Geday G. 1971. 354. 47 A veres alma korai oklevelekben 1296, 1315, 1385 években is előfordul. (OklSz. 1902—1906.)

Next

/
Thumbnails
Contents