Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Szabó Lóránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre tevékenysége

hogy népszerűsítse a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkásságát, kiszélesítse az országos gyűjtőmunkát, bevonja abba mindazokat, akik érdeklődnek az agrármuzeológia iránt, egyúttal lehetőséget teremtsen új kiállítóhelyek, múzeumok, emlékszobák létesítésére. Mindezeken túlmenően a Kör lehetőséget kíván nyújtani tagjainak az országban fellelhető mezőgazdasági tudományos intézetek megtekintésére és külföldi tanulmány- és tapasztalatcsere utak szervezésére, vállalva azoknak lebonyolítását is. Megalakulásakor a Baráti Körnek 58 tagja volt. A vidéken is meginduló szervezőmunka nyomán már 1973-ban létrejöttek az első helyi csoportok. A Baráti Kör csoportjainak száma ma 28, a tagok száma közel 3600 fő. Ezen belül 1169 az ifjúsági tagok száma /32.5%. Az ifjúsági tagok zöme a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek tanulói közül kerül ki, jelentős bázisát alkotva a Baráti Kör tevékenységének. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az ifjúsági csoportok létrejöttének, mert ezáltal egyrészt biztosíthatónak látszik az utánpótlás, másrészt pedig ilyen módon teremtődik lehetőség arra, hogy a mai tizenévesek egy része jobban megismerje a régi munkaeszközöket, a régi agrártechnológiát. A Baráti Kör helyi csoportjai eredményes munkát végeznek a történelmi jelentőségű emlékek gyűjtése, rendszerezése és bemutatása terén. A tárgy gyűjtéssel foglalkozó helyi csoportok általában saját környékük agrártörténeti, néprajzi és helytörténeti anyagát gyűjtik. Minthogy a falvakban a hajdani paraszti életmódra, a gazdálkodásra, a háziiparokra és a kismesterségekre vonatkozóan még sok tárgy és dokumentum található, gyűjtőmunkájukat főként ezekre a területekre koncentrálják. Ugyanakkor az egykori dokumentumok, írásos emlékanyagok begyűjtésével, agrártörténetünk nagyjaira vonatkozó adatok feljegyzésével, feldolgozásával, a múltat idéző hangfelvételek készítésével is foglalkoznak. Az adott tájak agrárjellegének megfelelően az egyes csoportok között egyre jobban kialakul a gyűjtési profil. A gyűjtések párhuzamosságának elkerülése érdekében a meglevő gyűjtemények kölcsönös kiegészítésével segítik egymás munkáját a csoportok. Egyes fölkészültebb helyi csoportjaink pedig — adottságaiknak megfelelően — kutatómunkát is végeznek, színesítve, egyben megalapozottabbá téve agrártörténeti tevékenységünket, a történelmi korok és az események bemutatását. Programjukban fontos helye van a kiállítások rendezésének. A csoportok többsége állandó kiállítások szervezője, működtetője és gazdája is egyben. Az állandóan működő múzeumi objektumok egy része tájház, s ezekben komplex módon mutatják be a régi paraszti életmódot. Igen értékesek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar regionálisan jellegzetes ágazatát kiemelt részletességgel feltáró, vagy éppenséggel egy-egy kisipari műhely teljes berendezését bemutató kiállítások. Ma hét Baráti Kör rendelkezik állandó kiállítással. Az állandó kiállítások mellett közművelődési szempontból is nagy jelentőségűek az időszaki kiállítások. Különösen fontosak ezek ott, ahová a megyei múzeumi szervezet tevékenysége nem tud kiterjeszkedni. Ilyen helyeken a Baráti Kör által rendezett kiállítások nagymértékben hozzájárulnak a lakosság kulturális igényeinek kielégítéséhez és segítik az iskolai oktatást is. A kiállítások ugyanakkor jóté-