Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Tóth Lajos: Adalékok a dualizmuskori középfokú mezőgazdasági szakoktatás pedagógiai tartalmának történetéhez
gondosság, a pontosság, a fegyelmezett munkavégzés, „buzgón és gondolkodó figyelemmel" dolgozni, folyamatosan, egyenletesen. Szünetet csak a vezető engedélyével tarthat. A munkában nem válogathat, végzésében nem vonakodhat, nem lehet hanyag és semmiképpen sem tagadhatja meg a munkát. Azt mindenkor „szorgalmasan és készséggel" kell végrehajtania, elvégeznie. Ülőhelyén sem változtathat. Különben drákói szigorral büntetik. Az uralkodó osztály kemény politikai törekvésének pedagógiai áttétele a megfeszített munkatempóra, a vakfegyelemre nevelés. Az 1870-es években általános törekvés sürgeti a mezőgazdasági szakoktatás reformját Európa-szerte. Nálunk főleg 1874-ben és a következő években vált központi kérdéssé. A képzés tananyagának és módszerének megreformálása mellett, a kor kiváló képzési szakemberei: Sporzon Pál, Szilárd Gyula, Bartók Béla, Buday Barna, Kodolányi Antal, a nevelés megújításának szükségességét is hangsúlyozzák. A nevelés céljaként „a józan életfelfogásra, a szigorú elvekre (erkölcs, becsület, szorgalom) és a takarékosságra való nevelést" 31 fogalmazták meg. A reformszellemű szakképzés bőven tartogat egyéb irányú nevelési vonatkozásokat is. Az 1876-os szabályzat megemlíti a taneszközök, a könyvtár, az olvasóterem kíméletes használatát. Tiltja a dohányzást és a kutyák tartását az intézetben. Az olyan hallgatókat pedig, „akik társaikra észrevehetően káros befolyást gyakorolnak bármi tekintetben, az intézetből ideiglenesen vagy végleg is kitilthatja a tanári testület, habár oly büntetést nem követnének is el, mi különben kizárásukat vonná maga után" 32 . Egy évtizeddel később (1887) már sokkal részletesebb a követelményrendszer, árnyaltabb igényűek a magatartási normák. A dohányzás enyhülő tilalmát pl. vagyonbiztonsági argumentumokkal kötik össze. „A dohányzás az étteremben, tanteremben és mindazon helyen tilalmas: hol gyúlékony anyagok vannak felhalmozva, vagy hol a tűzzel nagyobb szerencsétlenség okozható". A lakószobában „bizonyos mértékben" azonban „megengedtetik". Szigorú új tilalomként jelentkezik a lőfegyver, a kártya, a „szeszes italok élvezete". Nemcsak a kártyajátékokat tiltják, „de még az is büntetést von maga után, ha valamely tanulónál a gazdaság határán belül kártya találtatik" 33 . Kiemeljük a hallgatók egymáshoz és a felnőttekhez, embertársaikhoz való viszonyának megkívánt ismérveit. "A tanulók kötelesek minden viszálkodást, egymást között kerülni s egymással, mint szelíd laktársakhoz illik, barátságos lábon állni. Kötelesek, ha netán közöttük egyenetlenség fordulna elő, azt mielőbb az intéző tudomására hozni s magukat minden önbíráskodástól tartóztatni". Nyomatékosan felhívja a figyelmet az alsóbb évesek vagy a földmívesiskola növendékeivel való harmonikus kapcsolattartásra. „A tanulóktól megköveteltetik . . . , hogy mint különben is egy czél felé törekvő ifjakkal, barátságos viszonyban álljanak, azokat sem munka közben, sem szünet vagy szórakozás alkalmával ne háborgassák". 31 HECKENAST—ZSINKÁNÉ, 1983. 39. p. 32 Rend- és fegyelmi-szabályzatok . . . , 1876. 28. §. 6—7. p. 33 Házi rendszabályok .. . , 1887. 12—14. pontok, 4. p.
