Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Fehér György: A Hohenheimi Mezőgazdasági Akadémia magyar hallgatói, 1818—1893. (Sorsok, életpályák)
oktatójának szántak. 29 Az ő útját is példamutató körültekintéssel szervezték meg, neki a következő programot kellett végrehajtani: „F.é. november 1-ső napján kezdődvén Hohenheimben a' felsőbb osztályú tanfolyam, abban mind végiglen t.i. 1846-ik évi September 30-káig folytonos és figyelmes részt veend, 's kivévén az erdőszetet illető oktatásokat mind azon tanulmányokat hallgatja, mellyekre üres órái maradnak, mindenek felett azonban a' növénytermesztést *s állattenyésztést illető előadások gondos hallgatására fordítja idejét, különös gonddal 's figyelemmel kisérvén egy részről a' gyakorlati kiviteleket más részről pedig az odavágó előadások elméleti alapját, névszerint pedig az oryctognosiát, természet-, vegy- és gép-tant, füvész- és növényélet-tant, állat-, állatélet- 's állatgyógy-tant, azon módon, mint e' tudományok Hohenheimban igen bölcsen a' gyakorlati gazdák számára kijelölve 's rendszerezve vannak. Azon szünnapokat, mellyek e' 11 hónap alatt előfordulnak, württembergai gazdaságok 's intézetek megszemlélésére fogja ön legczélszerűbben fordítani." 30 Külföldi tartózkodásáról írott beszámolóit a Magyar Gazda közölte és cikkeiből megállapíthatjuk, hogy társadalmi és szociális kérdések is foglalkoztatták. írásai nagyobb részben azonban a meglátogatott vidékek gazdasági állapotát mutatták be. Bartók János a forradalom kitörésének hírére megszakította tanulmányútját — addig már látta Németország több tartományát, valamint Hollandiát és Belgiumot — és hazatérése után a Magyar Gazdasági Egyesületben dolgozott. 31 Világos utáni tevékenységéről csak hiányos ismeretekkel rendelkezünk; az 50-es években gróf Buttler-örökösök párdányi uradalmában volt gazdatiszt, 1864-től pedig a kapuit ismét megnyitó nagyszentmiklósi földművesiskolában tanító, majd igazgató-tanító minőségben fejtett ki oktató tevékenységet. 32 Nem véletlen tehát, ha 1868-ban a Gazdasági Lapok hasábjain megjelent írásaiban a hazai gazdasági oktatás kérdéseivel foglalkozott. Cikkeiben a két szakoktatási tekintéllyel — Tormay Bélával és Bálás Árpáddal — ellentétben azt a nézetet vallotta, hogy „sajátlagos hazai viszonyainknak szemmeltartása mellett gazdaképző intézeteink irányának minden eddigi külföldi látottak és ismeretektől, lényegesen eltértnek kell lenni, jelesen pedig jelen alakuló korszakunkban úgy, hogy azokban a gyakorlati iránynak túlnyomó tér adassék." 33 Bartók Jánossal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy munkásságáról a kortársak és az utókor teljesen megfeledkezett, bár az utóbbi két évtizedben megjelent néhány — a Bartók-család történetével foglalkozó — cikkben már az ő tevékenységéről is megemlékeztek. Annál inkább ismertebb Morócz István (1816—1881) életútja, de érdekes, hogy hohenheimi tartózkodásának körülményei nem tisztázottak. Morócz is a Magyar Gazdasági Egyesület által szorgalmazott gazdaképző intézet ösztöndíjas jelöltjeként — őt a gazdasági vegy- és műtan oktatására szemelték ki — utazott Württembergbe, de előtte 1846-ban a pesti egyetemen már orvosi diplomát szerzett. A nyil29 WALLESHAUSEN GY. 1972. 30 MG 1845. szept. 27. 1299—1300. o. 31 Lásd a 27. számú lábjegyzetet. 32 SZABAD GY. 1981.; GLÜCK J.— WETZLER É. 1970. 33 GL 1868. nov. 18. „Szerény észrevétel a gazdasági tanintézetek érdekében tett válaszra." (B. J. aláírással) '
