Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Fehér György: A Hohenheimi Mezőgazdasági Akadémia magyar hallgatói, 1818—1893. (Sorsok, életpályák)
előtt, vagy után itthon is hasonló stúdiumokat folytatott, többségük Óváron, de Keszthely és Debrecen tanintézeteiben is előfordultak „világlátott" diákok. 15 A vizsgált 75 évet három — politikai és gazdaságtörténeti szempontból egyaránt jól elválasztható — korszakra osztottuk fel. Az első — 1818—1848 — időszakban 26, a másodikban — 1849—1867 — 60, és harmadikban — 1868—1893 — 122 magyar állampolgár fordult meg az intézet falai között, és a következőkben néhányuk életének alakulását követjük nyomon. I. korszak Már csak azért is Appel Gusztáv életpályájának ismertetésével kezdjük a bemutatást, mert 1822/23-ban a téli szemeszteren személyében találjuk az első magyar növendéket. A család és saját életútja a korszak gazdasági fejlődésében élenjáró országokban típusnak — „dinasztiát" alapító jól képzett gazdatiszt — tekinthető, nálunk azonban még kivételnek számított. Apja, Appel Károly (1773—1839) 1797-től gr. Hunyadi József ürményi (Nyitra m.) birtokának vezetését a korszak általános gazdálkodási színvonalát messze meghaladó módon látta el. (Az uradalom már 1812-ben szakított a háromnyomásos gazdálkodással, a szántóföld 31%-án takarmánytermelést folytattak. 16 Az időközben nemesi címet és birtokot szerzett 17 Appel Károly mindhárom fia gazdasági pályára került. Appel Gusztáv (1804—1903) tanulmányai befejezése után apja mellett előbb gyakornok, majd 23 éves korától jószágfelügyelő. Atyja 1839-ben bekövetkezett halála után 18 a 11 000 kat. holdas Hunyadi birtok egyedüli irányítója lett, melyen kiváló gazdálkodást folytatott. A gépekkel jól felszerelt birtokon a növénytermesztés mellett az állattenyésztés országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert. Az uradalom merinói juhászata az 1879. évi székesfehérvári és az 1885. évi budapesti, valamint az 1894. évi antwerpeni kiállításon aranyérmet, illetve I. díjat nyert. Apja által 1810-ben alapított berni szarvasmarha tenyészanyagot továbbfejlesztette, időről-időre frissítette, ezzel megőrizte a tenyészállatok nevelésére is gondot fordított, évente nagy számban adott el apaállatokat az ország különböző részeibe. 19 Appel Gusztáv azonban tekintélyes saját birtokkal — 1575 kh. — is rendelkezett Salgócskán (Nyitra m.), ahol korszerű váltógazdálkodást folytatott. Szintén büszke lehetett állattenyésztésére, a berni törzskönyv adatai szerint 1840-ben törzstenyészetet alakított ki, 20 jelentős volt arbas telivér állománya is. 21 Neves lótenyésztési szakemberként tartották számon, a megyei lótenyésztési bizottság munkáit sokáig irányította. Elénk közéleti tevékenységet folytatott, ennek egyik elismeréseként megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztje kitünetést. 22 Halálával nem 15 Erre vonatkozóan lásd a 10. számú lábjegyzetben feltüntetett irodalmat. 16 FABRICIUS E. 1931. 30—31. o. 17 GALGÓCZY K. 1879. I. k. 83. o. 18 Kt. 1903. ápr. 4. 536. o. 19 NYITRA, 1898. 337—338. o. 20 V. GÓZ G. 1983. 273. o. 21 NYITRA. 1898. 332. o. 22 Kt. 1903. ápr. 4. 536. o.