Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Oroszi Sándor: Alföldfásítási tervek, erdősítések és erdőtelepítések a Nagykunságban a két világháború között
tást és erdősítést, de a gazdasági fásítások voltak a jelentősebbek. A kijelölt területnek ez csak 8-8,5%-a. Az alföldfásítási tervek adataiban szerepelnek azonban a már meglevő erdők és fásítások is. Azoknak a figyelembe vételével a terv megvalósulása 16—16,5%-os; gyakorlatilag megkétszereződött a két világháború között a fák által elfoglalt terület vidékünkön. A számokból így kikerekedő, kissé csalóka kép az országos adathoz viszonyítva messze elmarad. Míg az országban az „alfás" területeknek mintegy harmadán elvégezték az elsőkivitelű erdősítést, addig vidékünkön ugyanabban az időszakban még a terület egytizedén sem végeztek erdőtelepítést. A fák által elfoglalt terület ugyan kétszeresére nőtt (ez a nagykunsági tájban jelentős), de a művelési ág szerint erdősültség továbbra is 0,22%-os, amikor a megyei szám 0,6% (1935-ös adatok alapján). 31 A számszerű adatokból újra kitűnik, hogy a Nagykunság továbbra is megmaradt az ország legfátlanabb területének. Az alföldfásítási törvény mégis jelentős vidékünkön is. Figyelemre méltó eredménye az volt, hogy az ország legfátlanabb tájegységén (is) ráirányította a figyelmet a faültetésre, az erdőtelepítésre. Az alföldfásítási törvény alapján a helységekben megjelenő összeíró és kijelölő erdőmérnökök nagy munkát végeztek. Az általuk összeállított tervek a felszabadulás után is (bizonyos fokig) továbbéltek, felhasználásra kerültek. Az „alfás" csemetekertek és erdők pedig részben máig élnek. Karcagon a „Sistak" melletti erdő, Kisújszálláson a Gyalpártói-erdő, Túrkeve—Ecsegpusztán a „Kerek-erdő", Kunhegyesen a Vásártér öreg fái és a Csordajárás delelőerdői, Kunmadarason a Bikakert környékén álló fák emlékeztetnek arra az előremutató próbálkozásra, amelyre akkor még nem értek meg a társadalmi—gazdasági feltételek az országban. IRODALOM BELLON T. 1979 NAGYKUNSÁG. Budapest CSAPODY I.—CSAPODY V.— ROTT F. 1966 Erdei fák és cserjék. Budapest CSERHÁTI S. 1907 Az Alföld mezőgazdasági viszonyainak reformja. Budapest FORSTER G. 1904 Javaslatok az alföldi gazdálkodás javítására. „Pátria " KAÁN K. 1939 Alföldi kérdések. Budapest NÁDOR I. 1960 Tessedik Sámuel szerepe az Alföld fásításában. Az Erdő. MAGYAR P. 1949 Az alföldfásítás növényszociológiai alapja. Erdészeti Lapok 31 MSK 98. k. 1936. 170—171. o.
