Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

N. Kiss István: A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században

hivatalos mérték a nagy pozsonyi mérő, a köbtartalom meghatározásánál azonban már rossz szorzószámot használt: 75 helyett csak 72-őt s így a valóságosnál 2,5 literrel kisebb értéket kapott. A század második felében egyértelműen tisztázódott a hivatalos mérték helyzete. Mind a méterrendszer bevezetésekor (22.), mind a mértéktörvények kiadásakor (24.) a méterrendszer előtti korszak (1876) hivatalos mértékeként a nagy pozsonyi mérőt határozták meg. ÖSSZEFOGLALÁS a) A hivatalos mérték, a pozsonyi mérő, — amelynek országos használata elvileg kizárólagos és kötelező volt — köbtartalmát 1807 és 1813 között háromszor változtatták meg törvényesen. Ennek következtében le kell szögeznünk, hogy a jelzett időszakban mind a tényleges kereskedelmi forgalomban, mind a hivatalos statisztikákban és kézikönyvekben a „pozsonyi mérő" fogalmán egy nagy és egy kis gabona-mértéket, sőt időnként, — tévesen — még a bécsi mérőt is használták. Ugyanis, mint már láttuk, a német, osztrák, sőt néha egyes magyar szakértők is a bécsi mérőt, űrtartalmuk megközelítő értéke miatt, a nagy pozsonyi mérővel azonos nagyságúnak hirdették. Ez a könnyű felcserélhetőség, valamint a hivatalos mérték többszöri megváltoztatása a 19. század elején széles körben tápot adtak a félreérthetőségnek. b) A hivatalos űrmértékek megítélésében jelentkező hibák a leggyakrabban a következőek voltak: 1) A köbtartalom téves azonosítása a pozsonyi, illetve a bécsi mérőnél. 2) A mérők beosztása körüli bizonytalanság, ti. hibás, archaikus iccék és téves szorzószámok alkalmazása. c) A külföldieknek gyakran hamis képzeteik voltak a magyar mértékrendszerről, amelyeket ab) pont alatt már jeleztünk. A hibás nézeteknél két jellegzetesség érvényesült: egyrészt, hogy az osztrák, német és magyar mértékszakértők ugyanazokat a hibákat követték el, másrészt az időhatár elválasztó szerepe, az ti., hogy a hibák a 19. század első felét jellemezték, míg 1850 után a külföldiek mértékadatai már pontosak és megbízhatóak voltak. d) Az a tény, hogy a hivatalos mérték helyes ismerete ilyen lassan terjedt el az nemcsak a magyarországi, illetve középeurópai mértéktörténet fejlődésének egyik jellegzetessége, hanem a gazdaság- és társadalomtörténet komoly problémája is! Ugyanis az eredeti forrásban található külön adat vagy utalás nélkül egyszerűen lehetetlen eldönteni, hogy a konkrét esetben az 53,3 vagy a 62,48 literes pozsonyi mérővel van-e dolgunk? A korabeli embereknek ez a bizonytalansága a pozsonyi mérő nagyságát illetően súlyosan kihatott a statisztikai összegezésekre, a mindennapos kereskedelmi és piaci forgalom alakulására. Vizsgáljuk meg ezt a problémát konkréten és áttekinthetően egy jellemző példa segítségével. A gabonatermés számításánál az országos mérték nagyságában mutatkozó különbség rendkívül eltérő eredményekhez vezethet. így pl. 1798-ban a