Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

N. Kiss István: A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században

pított értékeket azonban téves beosztással kapcsolták össze.

22 Eszerint a pozsonyi mérő azonos lett volna a sopronival, amely viszont egynyolcaddal kisebb, mint a bécsi mérő (61,48 1) Az így kapott érték (53,7 1), a kamarai bizottság véleménye szerint, azonosnak tekintendő az említett pozsonyi mérővel (53,3 1) A pozsonyi borakóról úgy vélték, hogy 30 magyar pintből áll és így azonos a bécsi borakóval (56,6 1), ami ugyancsak helytelen következtetés. A biztosok ebben az esetben a bécsi pintet vették alapul (1,886 1) a soproni pint helyett (1,813 1) és a két pint összecserélése helytelen erdményt adott. Helyesen: 30 x 1,812 = 54,3 liter, ami pontosan a pozsonyi akó tényleges értéke.

23 Gerhardt a következőképpen foglalt állást 1791-ben, Berlinben kiadott szakkönyvében. „A magyar mértékek és súlyok jelenleg a Bécs-nél leírt osztrák mértékekkel azonosak".

24 Véleménye szerint a pozsonyi mérő a bécsivel és a pozsonyi akó ugyancsak a bécsivel volt azonos méretű. Gerhardt-ot, aki pl. a magyar pénzrendszert hibátlanul ismerte, úgy látszik, a magyar mértékek területén tévesen informálták. Ugyanezt a hibát követte el F. C. Nelkenbrecher, aki többször kiadott könyvében (1804, 1809 Bécs, 1815 Prága) a pozsonyi mérőt a kisebb bécsivel és a pozsonyi akót a valamivel nagyobb bécsivel azonosította.

25 Schwartner, aki Magyarországon a statisztika és az államtudomány úttörője volt, Pozsonyban kiadott munkájában egy régi és egy új hivatalos mértéket különböztetett meg. A nagy pozsonyi mérő, mint közli, 75 gabona-iccéből állt és 62,48 litert tett ki, míg az új hivatalos mérő (1807) már csak 53,3 literes volt. Annak ellenére, hogy Schwartner kitűnően ismerte a hivatalos mértékeket, azok beosztásában ő is közölt téves adatokat, összecserélve pl. a párizsi köbhüvelyket a bécsi köbhüvelykkel.

26 Pankl az Oeconomia Ruralis címmel 1810-ben és 1832-ben Budán kiadott könyvében teljesen hamisan értelmezte a hivatalos mértéket. Feltételezte, hogy a pozsonyi mérő és a pozsonyi borakó azonos nagyságúak, majd helytelenül adta meg a két mérték beosztását s így természetesen rossz köbtartalmat állapított meg mindkét esetben.

27 A pozsonyi mérőnél, illetve akónál archaikus gabona-iccéből (1,26 1) és bor-iccéből (0,79 1) indult ki s így teljesen irreális 60,93 literes értéket kapta mindkét mérték számára. Ez a hibásan jelzett köbtartalom még a bécsi mérőhöz áll legközelebb. Lübeck Pesten kiadott könyvében azt állította, hogy a pozsonyi mértékek azonosak a bécsi mértékrendszerrel. Ez a tévedés egyívású azzal, amit ezen a téren Gerhardtnál és Nelkenbrechernél már tapasztaltunk.

28 22 A hivatalos űrmérték helyes beosztása a köetkező: nagy pozsonyi mérő 75 icce — à 0,833 liter kis pozsonyi mérő 64 icce — à 0,833 liter pozsonyi akó 64 icce — à 0,8484 liter 23 OTRUBA 1974. 253—254. 24 GERHARDT 1791. 386—388. és 402—411. 25 NELKENBRECHER 1809. 406. és 1815. 496. 26 SCHWARTNER 1809—1811. passim. 27 PANKL 1810., 1832. 28., 36—37. 28 LÜBECK 1812. I. köt. 281. és II. köt. 4.