Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Balázs György: A csapodi szárazmalom
b) Van egy típusa a malmoknak, melyről a néprajzi, technikatörténeti szakirodalom alig tesz említést. Ez a szállítható kőjárat, melyet a 19. század közepétől mezőgazdasági gépgyárakban gyártottak, s a különféle gazdasági gépek hajtására használt öntöttvas járgánnyal hajtották meg. 32 A járgányosmalom elnevezés — a korábbi terminológiákat átértékelve — tehát ezt a fajta malmot illeti. c) így jutottunk el a tulajdonképpeni szárazmalom elnevezéséhez, amely általánosabban használt, mint a járgányos, járókerekes malom; az utóbbiakhoz pedig még idesorolhatók az olyan, egyszer-egyszer feltűnő elnevezések, mint az embervonó szárazmalom, 33 igásmalom 34 stb. d) Pongrácz Pál nem bontja tovább az általa járgányosmalomnak nevezett típust, amely mint alább látni fogjuk, tájilag, történetileg, ethnikailag meghatározhatóan eltérő módon kialakult-fejlődött változatokból áll. e) Legjellemzőbb különbség a „szárazmalom" címszó alá vont típusok között a meghajtás módjában van (ha most eltekintünk a különféle hasznosítási formáktól). Tudniillik: 1. a kézimalom (s az őrlőkő is természetesen) kizárólag emberi erővel működtetett; 2. a taposómalom elsősorban emberi erővel működik, erről tanúskodik a nehéz monoton emberi munkára használatos „taposómalom" elnevezés is. Mindössze egyetlen külföldi példát (vagy inkább csak elképzelést) ismerünk a taposómalom állati erővel való meghajtásáról, hazai adatunk azonban erre vonatkozólag nincs. 35 3. a tiprómalom és szárazmalom jellemzően állati erővel működik, bár több helyen említik emberi erővel való meghajtását is (háborús időkben, rabokkal végeztetett munkák, kisebb mennyiség őrlése, stb.) 36 A két típus között a különbség alapvető: a tiprómalmot az állat súlya (nehézségi erő), míg a szárazmalmot vonóereje működteti. 37 Ez a különbség aztán megmutatkozott a szerkezetben, azon keresztül az épületben is. Kísérlet a szárazmalom típusok elhatárolására A vízi és szélmalmok rendszerezésénél Lambrecht K. és Pongrácz P. is használja az alábbi elnevezéseket a különféle meghajtási módokra: alulcsapós-alulhajtó, derékbacsapott-középen hajtós, felülcsapott-felül hajtós. 38 Hazai szárazmal32 Később, a századforduló közül ezeket az egy, két, három kopárral őrlő kőjáratokat (malmokat) gőzgéppel, majd nyersolajmotorral, benzin-, szívógáz, faszéngázüzemű motorokkal, traktorral, villanymotorral hajtották meg. V. ö. TÉKA 1983. I. 33 OL U et C fasc. 25. nr. 49. 1689. Ónod, idézi PONGRÁCZ P. 1967. 34 Ld. 3. sz. jegyzet 35 BÖCKLER, A. G. 1661. 18. tábla 36 Pl. Mosonszentmiklóson a tiprómalmot „ha valaki futott egy zsomporral, magunk gyerekek lehajtottuk." ö. Háber Imréné közlése, saját gy. 37 V.o. PONGRÁCZ P. 1967. 32. 18. ábra, 33. 19. ábra 38 LAMBRECHT K. 1915. 3^L