Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Réz Gyula: A motorekék magyarországi megjelenése és elterjedésének jelentősége

20. sz. kép. A szombathelyi Magyar Motor és Gépgyár motorekéje. Kneusel-Herdliczka E. 1925. 88. IV. A motorekék gyakorlati jelentősége A mezőgazdaság gépesítésére gyorsító erőként hatott a kivándorlás és a nagyarányú ipari fejlődés, nem volt megfelelő ember és igaerő. A motorikus szántás óta nagyon sok és sokféle rendszerű szántógép jelentkezett a gyakorlatban, mint a gőzgépek komoly vetélytársai. 1911-től a benzinüzemre készített motorekék hazai elterjedését meglehetősen gyorsnak lehetett tekinteni. Üzembehelyezésük kezdetén mind a gőzgépeknél, mind a használatban levő traktoroknál kedvezőbb képet mutatott. Elsősorban a középbirtokos osztály igényeinek feleltek meg legjobban. A gazdaság terjedelme döntötte el a szántógépek megválasztását. 100 kh-nál kisebb birtokon nemigen használták. 1916-ban a 100—1000 kh-as középbirtokok és az 1000 kh feletti nagybirtokok együttesen 7.600.000 kh földterületet jelentettek, amelynek alig 21—22%-át művelték géppel.

41 A világháború kitörését követően a benzinárak rohamosan emelkedtek. A háború elvesztése pedig olyan árszökkenést eredményezett, hogy a benzinmotoros szántógépek üzemeltetése átlépte a gazdaságosság határát. A kétgépes gőzekék 41 GL 1916. 552.