Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Réz Gyula: A motorekék magyarországi megjelenése és elterjedésének jelentősége

II. A motoros szántás kezdete, szántógépverseny és szántógép-bemutató Magyarországon Hazánkban a belsőégésű motoros szántás első kísérletei a múlt század végére vezetnek vissza, amikor 1893 és 1899 között a budapesti Ganz és Társa Vasöntöde és Gépgyár RT vezérigazgatója, Mechwart András gépészmérnök — aki már addig is nagyszámú gépkonstrukciót és szabadalmat mondhatott magáénak — gőz és petróleumüzemre rotációs (forgórendszerű) szántógépet szerkesztett. A gyár főmérnökével, Bánki Donát közreműködésével gőzerőre készített szántógép jobb gyakorlati eredményt hozott, mint a nyolcvanas években kipróbált külföldi gyártmányok — a Garret-, Proktor- és Darby-féle rotációs talajművelő gépek.

9 Az alapötlet folytatását a 12 LE-s Bánki—Csonka-féle motorral hajtott, petróleumüzemű eke jelentette, melyet az ezredéves kiállításon is bemutattak. A petróleumeke a gőzerőre készített eke árának a negyedébe került. A Mechwart-féle gépek nagy önsúlya és üzembiztonsága sok kívánnivalót hagyott maga után, ezért nem készített a gyár egyik típusból sem több gépet

10 (3. sz. kép). 1908-ban Kőszegi Károly bajai gépész szakember elkészítette rotációs kapaszerkezettel párosított benzinmotoros talajművelőgép prototípusát, amely Mechwart forgórendszerű szán tógépeinek elvéből indult ki. Kőszegi 1909-ben műszakilag javította és ezekkel az országban több helyen széles alapokon folyt a kísérletezés. Kiemelkedett a mezőhegyesi nemzetközi szántóversenyen való részvétele

11 (4. sz. kép). 3. sz. kép. Mechwart-féle petróleumeke. Matlekovits S. 1897. VI. 813. 9 Technikai fejlődésünk története. 1928. 840. 10 MATLEKOVITS S. 1897. 815—816. 11 ERDEI J.—FLESCH GY. 1969. 53.