Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

V. Góz Gabriella: A szarvasmarha törzskönyvelés fejlődése Magyarországon (1900—1940)

A magyar állattenyésztés fejlődésében döntő jelentőségű változás kezdődött a XIX. században. így szarvasmarha tenyésztésünket is gyökeresen megváltoztatták azok az új módszerek, amelyek nemcsak a szinte teljesnek mondható fajtaváltás, de a nemzetközi eredmények hatására is egyre nagyobb teret hódítottak mind a nagyuradalmak, mind a kisgazdák körében. Az állattenyésztés előbbrevitelében két igen fontos tényezővel találkozunk a századforduló időszakában: a szervezettséggel és a specializálódással. Ehhez párosult a szaktudás, amelynek kimagasló képviselői voltak előbb Újhelyi Imre, majd a két világháború között Welmann Oszkár és Konkoly Thege Sándor. Munkásságuk nyomán a szarvasmarhatörzskönyvelés tartósan segítette a szarvasmarha állomány létszámának növelését, az állatok minőségének és a tehenek tejtermelésének javulását. Rövidítések MMgM. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Ltsz. Leltári szám tábl. táblázat OTB. Országos Törzskönyvelő Bizottság IRODALOM BALOGH I. 1965 A paraszti gazdálkodás és termelési technika, In. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Szerk. Szabó István Bp. BATTHA P. 1936 Szarvasmarhatenyésztésünk újabb eredményei az Elit-törzskönyvben. Bp. BATTHA P. 1940 Aranytörzskönyv. Magyar Állattenyésztés. Bp. FÜR L. 1970 Az állattenyésztés átalakulása a századfordulón. M. Mg. M. Közleményei. Bp. G AAL L. 1966 A magyar állattenyésztés múltja. Bp. HANKÓ B. 1954 A magyar háziállatok története. Bp. KECSKÉS S. 1975 A tehenek rekord-, tej- és tejzsírtermelése. Bp. KECSKÉS S. — KOVÁCS M. 1978 Újhelyi Imre 1866—1923. Egy neves állattenyésztő élete és munkássága. Bp. KEREK J. 1944 Az állattenyésztő szervezetek egységes működését szabályozó törvények és redeletek. Szombathely.