Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

V. Góz Gabriella: A szarvasmarha törzskönyvelés fejlődése Magyarországon (1900—1940)

A szarvasmarha törzskönyvelés fejlődése Magyarországon (1900—1940) V. GÓZ GABRIELLA ,,A' Szarvasmarhának gondviselése, táplálása, a' marhára való haszonvétele, tenyésztése, és annak rendes elintézése, betegségeiknek elhárítása, és megorvoslása bizonyosan egy különös tudományt kíván, a' melly magát minden tekintetben nagyon háládatosan mutatja ki, de egyszer'smind a'mi egész figyelmünket, és legszorosabb vizsgálódásainkat is megkívánja." 1 A XIX. sz. második felében vette kezdetét hazánkban a szarvasmarha törzsköny­velése. Szervezésére és irányítására alakult — 1885. december 4-én — az Országos Törzskönyvelő Bizottság, amely működése során egymás után hozta létre a szerve­zeteket szarvasmarhaállományunk létszámának növelése és az állatok tenyészérté­kének fokozása érdekében. 2 A törzskönyvelés tette lehetővé, hogy a szarvasmarha­tenyésztés az ország több körzetében a századfordulóra jelentős eredményeket ért el. A tenyésztők legkiválóbb szarvasmarhái kivívták a külföldi szakemberek elis­merését is a nemzetközi állatvásárokon, kiállításokon. A külföldi szaktekintélyek körében igen élénk érdeklődést váltott ki — a századforduló idején — az Újhelyi Imre munkássága eredményeként kitenyésztett mosoni tájfajta. Újhelyi adatai szerint a magyaróvári uradalomban érték el a legjobb eredményeket a tejtermelés terén is, mert az 1853. évi 1095 literről az átlag 1908-ig — 3300 db tehénlétszám mellett — 2834 literre emelkedett, a borjú által kapott tejet nem is számítva. 3 Újhelyi nevéhez fűződik még a hazai tej szövetkezetek kialakítása is. Számuk 1 LÁNGHY István, 1831. 5. p. 2 Mezőgazdasági Szemle. Folyóirat. 1886. IV. évf. 3 LEIDENFROST Károly, 1911. 112. p.

Next

/
Thumbnails
Contents