Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Für Lajos: A csákvári uradalom állatállománya, 1920—1944. I. rész
uradalom állatállományának itt tárgyalt kérdései a házilagos kezelésű, azaz „Tulajdon" gazdaságokra vonatkoznak csak, és figyelemmel arra is, hogy a „Tulajdon" és az összesítést adó „Együtt" összeírási kategóriák egységnyi adatai között mindössze árnyalati eltérések mutatkoznak csupán, ezért alábbi táblázatunkban a Dunántúl és Fejér megye esetében csupán a „Tulajdon" kategóriája alatt felvett adatokat szerepeltetjük. Előre kell bocsátanunk azt is, hogy táblázatunkban, jóllehet azt erősen „megterheli", zsúfoltabbá teszi, de szükségesnek láttuk együttesen bemutatni mind az 1000 kh-n felüli nagyüzemek, mind a 100 kh-n aluli kisüzemek adatait. 6. táblázat Állat-sűrűség a kis- és nagyüzemekben 1935-ben 16 Darab 1 db-ra eső kh 100 kh-ra eső db Számosállat 1 számosállatra eső kh 100 kh-ra eső számosállat 100 kh alatt: Dunántúl 1,723.839 0,97 102,8 876 537 1,91 52,3 Fejér megye 128 675 1,14 87,9 59 661 2,45 40,7 Csákvár 5 178 0,80 124,9 2 167 1,91 52,3 1000 kh felett: Dunántúl 590 937 0,76 130,7 191 935 2,35 42,4 Fejér megye 134 666 0,78 127,8 39 915 2,64 37,9 Csákvári uradalom 5 674 1,22 81,5 1 777 3,90 25,5 Előbb az 1000 kh-on felüli nagyüzemek — ahová uradalmunk is tartozott — viszonylatát vizsgálva, a számok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a csákvári uradalom e tekintetben is a legkedvezőtlenebb helyzetben volt. Az állatállomány „sűrűségét" nézve messze lemaradt mind a dunántúli, mind a megyéjebeli nagyüzemek mögött. A sorrenden az sem változtatna, ha a rosszabb 1935 év helyett a két háború közti általános szintnek megfelelőbb 1938. esztendő adatait vennék figyelembe. Ez esetben is csupán a távolság, a különbség csökkenne az uradalom és a dunántúli, illetve Fejér megyei nagyüzemek állatsűrűsége között. A századfordulón még kitűnően kezelt és példamutatóan fejlett uradalom 17 házi kezelésű gazdaságaiban a háborús, s a háborút követő időszak körülményei láthatóan jelentős törést okoztak. Épp az állattenyésztésben olyan nagyfokú hanyatlás, visszaesés következett be, még a vele azonos adottságú nagyüzemek viszonylatában is, amit a két háború közötti negyedszázad alatt sem lehetett behozni. Ehhez képest is jelentős módosulás tapasztalható, ha a vizsgált területi egységek kisüzemeinek állatsűrűségét vetjük össze az uradaloméval. Előbb az állatállomány 16 MSK. Új sorozat. 112. köt. illetve 100. köt. Továbbá MMMA. A 14. jegyzetben idézett helyek. 17 A szóbanforgó megállapítás részletesen dokumentált kifejtését lásd FÜR Lajos, 1969. 110-250.
