Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Mártha Zsuzsanna: A pulyka rövid természetrajza és hagyományos tenyésztése Magyarországon

* 2. ábra. Pulykakép Washington, M. Baromfitenyésztés (Gazdasági táblák XXVII.) című, Bécsben 1875-ben megjelent kiadványból. bronzpulykáé mögött.

28 Az akkori kiállításainkon gyakran látható szép fehér pulykapéldányokat Wink 1er János a mexikói pulykától származóknak tekintette.

29 A franciországi eredetű fekete pulykát Hreblay Emil szerint 1895-től kezdődően tenyésztették Magyarországon, de 1903 óta tenyésztése kezdett megcsappanni úgy, hogy néhány év múlva alig foglalkoztak vele az országban.

30 A bronzpulykát az angolok tenyészkiválasztással feltűnő nagyságúra és pompás tollazatúvá fejlesztették. A Magyarországon tenyésztett bronzpulyka alkatra nem nagyon különbözött tőle. Különbség inkább csak az angliai bronzpulyka valamivel nagyobb testében, élénkebben fémes fényű bronz színezetében és evezőtollainak gazdagabb csíkozottságában mutatkozott. Sok hazai tenyésztőnek az volt a véleménye, hogy a bronzpulyka fő rendeltetése a külterjes tartás következtében többékevésbé satnyuló parlagi pulykánk testtömegének nagyobbítására hatni, és a tenyészeteket egyöntetűbbé tenni.

31 Grubiczy közlése szerint a bronzpulykát Raksányi Anna, neves pilisi baromfitenyésztő hozta Magyarországra.

32 1885-ben május 5—10. napjain Budapesten 28 KÖVY J. 1908. 14. 29 WINKLER J. 1927. 33. 30 HREBLAY E. 1907. 31. 31 PARTHAY G. 1890. 31—32. 32 GRUBICZY G. 1892. 19. B