Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Wohlné Nagy Ágota: A levendula magyarországi elterjedése és gyógynövényként való felhasználása

te nagyobb tiszta hasznot biztosít a termesztőnek, mint a többi mezőgazdasági termények bármelyike.

44 Az 1914-es világháború után beállott drogszükséglet, a tengerentúlról behozandó drogok elé gördülő akadályok egyre sürgetőbbé tették gyógynövénytermesztésünk kiszélesítését. Még 1915-ben a német kormány felhívta a magyar kormányt, hogy gondoskodjék esetleg termesztés útján azoknak a külföldi gyógynövényeknek a pótlásáról, amelyek Németországban az ottani éghajlati viszonyok miatt meg nem termeszthetők, viszont a magyar éghajlati viszonyok alkalmasak azok termesztésére. Ilyenek voltak: levendula, ricinus, sáfrány, stb. A nagyarányú propagandatevékenységnek, a Gyógynövénykísérleti Állomás létrejöttének, a különböző Gyógynövény RT-ok kialakulásának, a „Herba" szaklap megjelenésének következtében végül is egyre többen foglalkoztak a gyógynövények termesztésével. A második világháborút megelőző időkben már kb. 8000 kat. holdon 20—25 féle gyógynövényt (köztük levendulát) termeltek. A levendula az édeskömény, mustármag, borsmentalevél, ricinus, koriander mellett egyik fő kiviteli cikkünk volt. Az előbb vázolt okok világítják meg azt a tényt is, hogy hazánkban egyre-másra létesültek gyógynövénytelepek az ország legkülönbözőbb részeiben.

45 Ezidőtájt létesítette dr. BITTERA Gyula is a híres tihanyi levendula ültetvényét. A tihanyi levendulás Tihany nevét hallva a legtöbb embernek két dolog jut eszébe: az apátság és a levendulás. A kettő közül ma már csak az apátság van meg. Pedig évtizedeken át a Balatonvidék egyik fő látványossága volt a Csúcshegy messziről kéklő levendulása, újságcikkek özöne, film, külföldi illóolajgyárosok elismerése övezte — amíg megvolt. Ma már csak visszaemlékezésekből, feljegyzésekből ismerheti meg az érdeklődő. Érdeklődő pedig sok van és ma is sokan keresik a tihanyi levendulást. Bízom benne, hogy ez a kis tanulmány — melynek elindítója tulajdonképpen a tihanyi levendulás történetének kutatása volt — ha csak nagyon szerényen is — hozzájárul ahhoz, hogy Tihany hajdani nevezetessége ne merüljön egészen feledésbe. Mielőtt magáról a levenduláról beszélnénk, mindenképpen szentelnünk kell néhány sort annak a, munkásságával Európán kívül is méltán elismerést szerzett nagyszerű embernek, aki a tihanyi ültetvényt is létrehozta. Bittera Gyula a hazai illóolajnövény termesztés és az illóolajok gyártása terén óriási munkásságot fejtett ki. Az ő tevékenységét megelőzően csak kísérleti mértékben foglalkoztak ezzel a témakörrel. Munkásságát az alapok lefektetésével és a legkisebb részletek kikísérletezésével kellett kezdenie. A legtöbb illóolajnövény termesztésének meghonosítása, esetleg szelektálása, a nagybani termesztési feltételek kidolgozása és gyakorlatba való átvitele, valamint az olajok gyáripari előállítása és a legkényesebb külföldi vevők igényeit is kielégítő minőségek gyártása az ő nevéhez fűződik. 44 RUSTICUS 1912. 98. sz. 3362. K Ö 45 AUGUSTIN B. 1948. 450.