Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen

nem volt elég intenzív és szakszerű. A talliáni szőlő amerikai anyatelepe nem termelt elég és megfelelő minőségi vesszőt. A szakmai vizsgálatot végzők javaslatai ezért a következők voltak. Heesen válogatva kell átültetni a szőlőket, Széldombon pedig a szőlőtermesztéssel fel kell hagyni. A beteg, kimosott tövű és felmagasodott öreg tőkék feltöltését Tallián, Tényő és Kisécs szőleiben még a következő évi termés érdekében javasolták. Szüret után pedig kivágását és a területek pillangós növényekkel („légeny-gyüjtő takarmánnyal") való bevetését ajánlották. így felújítandóaknak a talliáni, a régi bársonyosi és a tényői szőlőket tartották. A jobb állapotban levő részeket erőteljesebb szénkénegezéssel és trágyázással védeni kellett. A minisztériumi javaslat felhívta a főapát figyelmét arra, hogy szaporítóanyagokat az első években vásárlással biztosítsanak, később pedig az állami telepekről. Új ültetéseket a rend gazdaságaiban csakis az új területeken kezdjenek. Szaporítóanyag céljára vesszőket csak a jó és erős tőkékről szedjenek. A szőlőfajtákat a talajadottságoknak megfelelően válaszszák ki. Tényőn például az amerikai alany fajtáknak kedvezőbb az alsó rész, mint a felső szőlőterület.

77 1895 február 18-án a főapát elnökletével értekezletet tartottak, amin a gazdasági irányítók, a főmonostori perjel, a gazdasági tanácsos, a kormányzók, a főszámvevő, a pincefelügyelő és a kasznárok vettek részt. A bizottság meghallgatta a szakértői véleményt, de határozatában több dologban eltért attól, míg az anyatelepekre vonatkozóan elfogadta a szakvéleményt. Megállapították ugyanakkor, hogy a kezelés rossz és a karók száma is kevés. Az értekezlet végül a tennivalókról is határozatot hozott.

78 Fehér Ipoly főapát 1895-től kezdve a szőlő-borgazdaságot megbízott rendtag felügyelete, ellenőrzése alá vonta, új gazdasági, felügyelői rendszert kialakítva. A bizottság ülése idején 400 akó bor volt beteg, ami azért tűnt óriási menyiségnek, mert a csökkenő hozamok ilyen módon még tovább csökkentek. A beteg borokat eltávolították a pincéből, kísérletezésre az országos mintapincébe is küldtek belőlük. A továbbiakban borházasítás, lefejtés és derítés jelentette a legfontosabb feladatot. 77 BFL. FI. VIc/95, 105/1895. 78 BFL. FI. VIc/95, 108/1895. és SÖRÖS P. 1916. 353. A benedek-rendi szőlészeti szakemberek szerint a minisztériumi javaslatok ellenére — Széldomb szőleinek trágyázása még eredménnyel járna. Jó minőségű bora miatt is megfontolandónak tartották a kivágását, a munkáltatás nehézségei és a nagy eróziós kár ellenében is. Fenntarthatónak vélték a rend vezetői a talliáni szőlőket is, míg Heesen talajimmunitás hiányában nem akarták továbbfejleszteni a szőlőtermesztést.