Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen

— a felügyelő maga a vincellériskola igazgatója volt, — amely minden kérdésben szakszerű felvilágosítást tud adni. Tapolca már korábban is — a borkereskedelem révén — a vidék központjának számított. Ezért is eshetett a választás a vincelléris­kola létesítésekor erre a dunántúli községre. A filoxéra ellen védekező, majd szőlejüket felújító gazdák, a szénkénegraktár, az amerikai alanytermelő anyatelep révén továbbra is szőlészeti központnak tekintették Tapolcát, ami egyben a szőlé­szeti vándortanító székhelye is volt. A foldmívelésügyi minisztérium, a telep és az iskola létesítésével nagyon sokat tett a Balatonfelvidék szőleinek megmentéséért. A vincellériskola diákhallgatói ingyen segédkeztek a szőlőbirtokosoknak szőlészeti szakmunkák helyes elvégzésében. A tanárok előadásokon, gyakorlati bemutató­kon terjesztették az új szőlőtermesztési — borászati ismereteket. Önfeláldozó, lelkes munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy Dunántúl legnagyobb és leghíresebb szőlővidéke minél hamarabb filoxéramentes legyen, az új szőlők pedig ismét a régi minőséget, mennyiséget teremjék. A tapolcai vincellériskola létjogosultságát és jó munkáját jelzi az is, hogy eldugott, távoli kis zalai községekbe hívták előadást tartani a szaktanárokat, szakembereket, mert a szőlőbirtokosok nem tudtak min­den meghirdetett tapolcai előadásra elmenni. 25 A filoxéra ekkor már 20 éve pusztított Magyarországon. A vallás- és közoktatá­sügyi miniszter 1896 október 1-én felhívásában a íiloxérapusztítás nagyságának megállapítása céljából részletes kérdőívet küldetett szét. 1897 január 26-án Nenninger Mátyás számvevő felterjesztette Fehér Ipoly főa­pátnak a pannonhalmi, a komáromkerületi, kismegyeri, kiscelli, szántódi, zalame­gyei, balatonfüredi, zalaapáti íiloxérapusztított szőlők adatait. Felhívta a figyel­met, hogy a rekonstruált szőlők 10 évi adómentességet kapnak az államtól. A számvevő itt az új hegyvidéki telepítésekre gondolt, mert a korábban már betelepített területek, valamint a homoki szőlőtelepítések adómentessége rövidebb idejű (6 év) volt. Fehér Ipoly főapát másnap, 1897 január 27-én küldte el válaszát a miniszternek, összesítve a pannonhalmi, a bakonybéli, a celldömölki, a tihanyi és a zalavári apátság szőlőinek kártételét is. Végeredményben 1896 végén, 1897 legelején a magyarországi bencés rend filoxéra kártétele igen súlyosnak mondható. A filoxéra­vész előtt összesen 111 kh. 612 D-öl szőlőbirtokuk volt, amiből teljesen kipusztult 51 kh 874 D-öl szőlőterület. Fertőzött, de még termő szőlő volt 26 kh 102 D-öl és nem fertőzött 33 kh 317 D-öl. A várhatóan kipusztuló szőlők területe 24 kh 159 •-öl csakis szőlőtermesztésre alkalmas terület, vagyis olyan meredek lejtésű, 25 A tapolcai vincellériskola szakmai és szervező szerepére lásd Csorna ZS. 1984.

Next

/
Thumbnails
Contents