Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen

1. A pannonhalmi főapátság és környéke 1867-ben. Magyarország képekben. 1867. I. 282. után celldömölki, bakonybéli, tihanyi, zalavári apátságok szőlőbirtokai a Balaton mentén és a Balaton vonalától északra, észak-nyugatra feküdtek. így Pannonhalma, Tényő, (Győr vm.) és Bársonyos (Veszprém vm.) községek határában, Somló hegyen (Veszprém vm.), Ság hegyen (Vas vm.), Szántódon a tóközi gazdaság homoki (Somogy vm.) és kőhegyi (Fejér vm.) szőlei, Révfülöp (Zala vm.), Tihany (Zala vm.), Balatonfüred (Zala vm.) határában, Zalaapáti közelében az esztergáli üsthegyi és csacsi (Zala vm.) szőlőhegyen, Széldomb (Esztergom vm.), Hoszpodár, Heese (Győr vm.), Tallián (Fejér vm.), Kajár (Győr vm.), Olbő (Komárom vm.), Kisécs (Győr vm.), Tömörd (Komárom vm.) községek határában. A bencés rend szőleiről, illetve az azokban okozott filoxéra pusztításról, valamint a kár nagyságáról mindezideig keveset tudtunk. A filoxéra kártételét nem vették vizsgálat alá a pannonhalmi Szent-Benedek-rend történetét megírok sem. Valószínű nem az érdeklődés hiánya, hanem a megjelenés és a tárgyalt időszak intervalluma sem tehette lehetővé, hogy a filoxéravésszel foglalkozhassanak a kötetekben. Ugyancsak nem született bencés szőlő-borgazdálkodást ismertető mű