Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Pintér János: A kecskeméti „Helvécia" telep megalakulása és első évtizede

korona évi bért kaptak. Ezt a szerződést mintegy 80 telepes aláírta, és újból munkához látott. A többiek évekig húzódó pereskedésbe bonyolódtak, s ennek során mindenüket elvesztették. Akik maradtak, újra nekikezdtek a telepítésnek, a szerződés lejártakor általában 3 holdnyi saját szőlővel és házzal rendelkeztek. Pedig munkaidejük nagy részét az említett 5 holdas teleprészen kellett tölteniük! Közülük az ügyesebbek és szerencsésebbek a későbbi évek során még néhány száz négyszögöllel, vagy 1—2 holddal meg is toldották gazdaságukat. A következő években Wéber különböző üzleti vállalkozásai csődbe jutottak, megbízottjai sikkasztottak, bérlői becsapták. Adósságai és helvéciai részvényes társai kifizetésére kénytelen volt 1912-ben a társaság teljes szőlőterületét eladni. Először a Földhitelintézet, majd tőlük a M agyar-Olasz Bank Rt. vette meg. Wéber fia, Wéber Aladár mindössze 100 holdat tudott visszavásárolni. Az első világháború után az Rt. újabb szőlők megvételével növelte a helvéciai birtok területét,Grüssner Zoltán irányításával korszerűsítést hajtottak végre, és egy virágzó tőkés szőlőtermelő gazdasággá szervezték át, illetve fejlesztették fel. Napjainkban ezen a területen korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzem, a Helvéciai Állami Gazdaság tevékenykedik. Wéber 1912 után visszavonult kerepesi birtokára, és ott is halt meg elszegényedve 1935-ben. Magyarországon úttörő munkára vállalkozott. A sívó homokra akart virágzó szőlökultúrát varázsolni, tőkés nagyvállalkozás formájában. Hogy ezzel anyagilag csődbe jutott, nemcsak az ő hibája volt. De az alapokat megvetette, s abban, hogy jelenleg Kecskeméten egy országos, sőt borai révén világhírű szőlőtermelő állami gazdaságot találunk, abban Wébemék is jelentős szerepe volt. Nem véletlen, hogy ma is a Helvécia nevet viseli. IRODALOM BENDE L. 1929 A kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés fejlődéstörténete. Kecskemét, 1929. BÖRCSÖK V. 1970 A Szeged-vidéki szőlő telepítésének szerszám- és eszközanyaga. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1970—71. Szeged, 1970. FÜR L. 1983 Kertes tanyák a futóhomokon (Tájtörténeti tanulmány) Agrártörténeti Tanulmányok 12. Bp., 1983. GERENCSÉR J. 1938 Kecskemét th. város Helvécia pusztájának állapotrajza. Kecskemét, 1938. GERENCSÉR J. 1942 Aranyhomok. Kecskemét, 1942. LÓNYAI F. 1896 Szőlőmívelés és borászat. In: Magyarország földmívelése 1896. Bp., 1896. A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája I—V. kötet. Bp., 1897—1900.