Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Pintér János: A kecskeméti „Helvécia" telep megalakulása és első évtizede

ben különböző években fordultak termőre. További gondot jelentett, hogy ekével nem tudtak forgatni, mert veszélyeztették volna a már meglevő telepítést. A Helvécián folytatott múlt századvégi szőlőtermelés eredményeiről nem találtunk hiteltérdemlő forrásokat. Nem ismerjük terméseredményeiket, a termésátlagokat, a szőlő- és bor eladásából származó hasznot sem. A szőlőtelep igazgatására már az alapítás évében egy központi épület felépítését tervezték, de ebből csak egy szerény lakóház készült el Wéber Edének és Aladár fiának, aki a szőlőtelep ügyeinek intézésében segített apjának. 1894-ben is csak egy szobából, verandából, konyhából, cselédszobából, éléskamrából álló toldaléképületnek nevezett építményt húztak fel a ház mellé. Az igazgatósági épület környékének „csinosítása érdekében" 100 darab badeni meggyfát és 2000 darab fenyőcsemetét ültettek el.

40 A telepen ellenőrzést végző kereskedelmi igazgató „egy prés- és erjesztő helyiséggel ellátott pince" építését javasolta, de csak akkor, ha már eldőlt, merre halad az építendő vasútvonal.

41 Wéber annak érdekében, hogy a főváros minél hamarabb elérhető legyen, a Kecskemét—Lajosmizse—Budapest vasútvonal kiépítését szorgalmazta,

42 de a kecskeméti — jobbára egyéni — érdekeknek a Kecskemét—Fülöpszállás közötti szakasz elkészítése felelt meg. Az értékesítést mindenesetre megkönnyítette, hogy ezen az utóbbi, 1895-ben átadott vasútvonalon Helvécia állomást kapott. A szállítási költségek lecsökkentek, illetve a kereskedők a helyszínen vették át a szőlőt és a bort. A borkészítési és -tárolási gondokat az 1905-ben a Strázsa-hegy mellett felépített — Székely Ödön által tervezett — kastély alatt elhelyezett hatalmas borpince oldotta meg. A korszerűen berendezett pincében Franciaországból hozatott nagyteljesítményű szőlőpréseket és nagy űrtartalmú cement- és fahordókat helyeztetett el Wéber. Ebben az időben mintegy 10— 12.000 hektoliter bort tudtak itt tárolni. 40 U. o. 41 BKML Kecskemét város polgármesteri iratai. 1—1364—893. 12.347/894. 42 GERENCSÉR J. 1942. 32. p.