Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Balassa Iván: A tokaj hegyalj ai aszúbor és eszencia 1790—1810 között

Mindenesetre ez a viszonylag kis, és a földesurak jogait nem érintő változás mutatta a fejlődés irányát. 1817-ben ezt az eredményt nemcsak megerősítik, hiszen a kötelező szőlőföld eladást csak helyenként hajtották végre és ennek ismeretében írták: „A Sidóknak kész boroknak meg vétele megengedtetett, de csinálása a szőllőt biroknak sem. . .". Egy külön pont ezt a címet viseli: „A csalárdságba utói érendő Sidók szőlejek elvétele". Tehát már nem mindegyiktől veszik el, csak attól, aki többek között az aszú körül valami csalást követ el. De még ennél is meglepőbb annak a megállapítása, hogy „A Földes Urak vevésbeli elsőség jussa az asszúnak mások által legg meg alkudása után megszüntetettnek határozása".

100 IRODALOM Adalékok Zemplén vármegye történetéhez (folyóirat). BALASSA I. 1973—1974 Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalj

a XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében. MMMK 145—157. BALASSA I. 1975 A tokaj-hegyaljai borféleségek terminológiája. Magyar Nyelv 71. BALLAGI A. 1877 Zemplénmegye rendszabályai a borkezelés és kereskedés ügyében. VU. CSOMA Zs. 1979 Adatok Nagyváthy János munkásságához és életéhez. In: Borsodi Történelmi Évkönyv 6 : 105—116. Szerk: DOBROSSY István. DERCZENI J. (1796) A tokaji bornak termesztéséről, szűréséről és forrásáról. Dercsényi János latin munkája után magyarul Ő(ri) F(ülep) G(ábor). Kassa é. n. FÁBIÁN J. 1805 A boroknak termesztésekről, készítésekről és eltartásáról szóló értekezés. . . Veszprém. FEYÉR P. 1970 Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai. Bp. FUKER, J. F. 1790 Versuch einer Beschreibung des Tokayer Gebürges. Wien (és még két kiadás 1801, 1833). FUKER, J. F. 1804 Nachricht von der letzten Tokaier Weinlese, und dem desmaligen Tokaier Weinhandel. Patriotisches Wochenblatt für Ungarn. No. 23., 29. KAZINCZY F. Levelezése. Bp. 100 SKL. Vegyes közgyűlési iratok 1842. IV—l/P. 33.