Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Emlékezés Matolcsi Jánosra - P. Hartyányi Borbála: Matolcsi János agrármúzeológiai munkássága

Múzeumi tevékenységének első időszakában alakitotta ki az archaezoológiai gyüjteménytárat, amely ma már nemzetközileg is egyedülálló állattenyésztéstörténeti anyag őrzője, kutatóbázisa. Kezdeményezésére az ugyanakor létesített Agrobotanikai gyűjtemény jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy ma már csak itt maradt meg a termesztett növények tájfajtáinak mag- és kalászgyűjteménye, amely a hazai régészeti ásatásoknál felszínre került növényi termésmaradványok gyűjteményével is folyamatosan kiegészül. Munkássága során rendkívül sokat fáradozott azért, hogy a múzeum valamenynyi osztálya gyűjteménytári helységekhez jusson. Többen vagyunk itt jelen, akik részesei voltak a Tanácsterem „kényszerszülte" raktárrá való átalakításának, majd a Hungexpo rendezvényei miatt szakszerűtlen, gyors felszámolásának. Az égető gyüjteménytári hiányok megszűntetésében fordulópontot jelentett a renaissance épület padlásterének gyűjtemény tárakká alakítása, amit később újabbak kiépítése követett. Múzeumi tevékenységének első időszakában sikerült kialakítania, széles alapokra helyeznie az agrártörténeti kutatást. Ez időben formálisan is megalakult az agrártörténeti osztály. Megkezdődött a forrásfeltáró agrártörténeti munka, a tervbe vett agrártörténeti kérdések tudományos feldolgozása. Határozat született a Mezőgazdasági Munkaeszköztörténeti Archívum létesítéséről, a kurrens nemzetközi agrártörténeti bibliográfia elindításáról. Matolcsi múzeum-irányítási időszakában fejeződött be a magyar agrárszakirodalom restrospektiv anyagának feldolgozása, ezzel párhuzamosan az 1959—1968. években az utolsó 5 kötet kiadása. 1962-ben látott napvilágot a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményeinek első kötete, amelyet két évenként követtek a többiek. Ugyancsak 1964-ben jelent meg a nemzetközi agrártörténeti bibliográfia első kötete is. A tervszerű munka folytatásaként nevéhez fűződik az 1965, 1966, 1967, 1968-ban megjelent kötetek elkészítése is. Az agrártörténeti kutatómunka feltételeinek biztosítása megteremtette a lehetőséget, hogy összefoglaló történeti feldolgozások is megjelenhessenek. Az ilyen célból indított Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok sorozatban 1964-ben, 1966-ban, 1968-ban 1969-ben megjelent tanulmányok minden különösebb magyarázat nélkül is mutatják azt a jelentős fejlődést, amely a Múzeum agrármuzeológiai tevékenységében bekövetkezett. Ugyancsak itt említendő a Mezőgazdasági Múzeum Füzetei című tudománynépszerűsítő kiadványsorozat is, amelynek 22 száma jelent meg. Sok kisebb kiállítás-ismertető is készült ebben az időszakban, ezeket különösen a tanuló ifjúság forgatta szívesen. Matolcsi János sokoldalúságára jellemző, hogy a Siótur kezelésében működő szántódpusztai műemlékegyütes majormúzeumi kiépítésére ő tette meg az első kezdeményező lépéseket, s nem rajta múlott, hogy az 1960-as évek kezdetén kidolgozott javaslat megvalósítására anyagiak hiányában csak két évtizeddel később kerülhetett sor. Az agrármuzeológiai tevékenység színvonalának további növelésére szoros kapcsolatot tartott a külföldi társintézményekkel, közülük elsősorban a Szlovák Me-