Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

A középkor korai századaiból eddig nincs adatunk Magyarország területéről olyan gödörről, amelyben gabonamaradványok kerültek volna elő. Legkorábbi a Nyársapáton feltárt 4. ház egyik helyiségének kitapasztott gödre a XV—XVI (esetleg XVII.) századból. Ezt az ásató, Bálint A. a fenekén talált néhány szem „árpa" alapján gabonatartónak valószínűsíti.

127 Közelebbi adatokat nem ismerünk, de a gödör mérete (átmérő 130, mélysége 40 cm!) ezt erősen kétségessé teszi. Pogányszentpéteren Müller R, tárt fel egy XVI. század első feléből származó, pénzekkel datált ovális gödröt. Lefelé szűkülő, felső átmérője 120—140, fenék átmérője 105—110, mélysége 140 cm. Tapasztásnak, bélésnek nem volt nyoma. A kitöltés felső rétegéből 0,26 m

2-nyi, földdel kevert gabonát gyűjtött be, melynek felső szintjében még 11 db körte és 20 db szilva termése is volt. Utóbbiakkal együtt még egy fatányér, két edény és egy kályhaoromdísz is előkerült. A gödör alsó részében hamus és homokos rétegek váltották egymást, bennük cserepek, üvegpohár töredékek, állatcsontok, fejsze, két kapa és egy napóra volt. A földdel kevert gabonával Füzes M. foglalkozott. A talajrészecskék, hamu, faszén, kavics és tapasztástöredékek közül kimosott 25 g mintában 741 db búza, 901 db rozs, 3 db árpa, 14 db köles és néhány gyom volt. Megállapította, hogy a búza és rozs aránya a ,kétszeres"-re vall. Ha nem is határozottan, de mindketten gabonaraktározásra következtetnek, sőt a felül talált gyümölcsökkel kapcsolatban is mint lehetőséget vetik fel, hogy ezek is céltudatos raktározásra kerültek ide. A gödör kitöltésének legfelső részében több nagyobb átégett paticsdarab volt, ezekkel kapcsolatban Müller a gödör vesszősövényes, tapasztott lezárására gondol, amely a „verem" közvetlen környékének leégésekor égett át.

128 A gödör felfelé szélesedő alakja azonban nem támogatja azt, hogy gabonásveremre gondoljunk, az erősen törmelékes rétegek pedig, és az a körülmény, hogy a földdel keveredett gabona a kitöltés felső részében volt, mindenképpen másodlagos fekvésű, behullott ,Jcétszeres" raktárkészletre vall, amely a környék leégésekor szenült el. így a felül előkerült tapasztástöredékek sem származhatnak a verem lezárásából. Az egri várban Kozák K. tárt fel a Szépbástya területén egy körte alakú, tapasztott oldalú kerek gödröt, XVI—XVII. századi leletekkel datálva. Felső, falazott nyílásának átmérője 40, alsó átmérője 135, mélysége 350 cm. Oldalára tapadva és a kitöltés alsó részében 13 féle növényi magvak voltak (H): különösen mezei zsázsa (Lepidium campestre L.), veres szarumák (Glaucium corniculatum (L.) Rudolph), mezei gyöngyköles (Lithospermum arvense L.) és mezei tarsóka (Thlaspi arvense L.) volt nagyobb számban, de gabona egy sem.

129 A gödör eredeti rendeltetése kérdéses, mindenesetre a benne talált magvak összetétele egymaga semmiképpen sem indokolná, hogy esetleg gabonásveremre gondoljunk, itt is behullott anyagra kell következtetnünk. 127. Bálint A. 1960-1962. 60. 128. Müller R. 1972.; Füzes M. 1972. 129. P. Hartyányi, B. - Nováki, Gy. 1975. 47.