Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

neolitikumból Berettyóújfalu — Szilhalom lelőhelyen Sz. MátéM. ásatásán egy alaktalan nagy beásás vontakozott ki, eredeti mélysége alig 13—15 cm, az ásatási szelvény sarkába eső része kb 4 m átmérőjű. Ebben hamus, faszenes kitöltés volt sok cseréppel, egyéb törmelékkel keverve, többek között magvak is szétszórva (H): borsó 102 db, tönké 6 db, alakor 4 db. A lelőkörülmények és a magvak összetétele hulladékra vall, nem készletre. Lejjebb a 3. nívóban egy ház vastagon döngölt agyagpadlójában 20 cm átmérőjű, 75 cm eredeti mélységű cölöplyukban kevert, törmelékes, hamus—faszenes betöltésben állatcsontok, tapasztástöredékek, cserepek között szétszóródva magvak (H): árpa 550 db, továbbá vadalma 3 db termése. Utóbbi leletegyüttes egy tisztán árpából álló készlet maradványa, amelyeknek a cölöplyukba való kerülésére két lehetőség áll fenn: vagy egy korábbi periódus maradványaként kerültek oda, amikor a cölöpöt felállították és bedöngölték, vagy utólag, amikor a cölöpöt eltávolították.

111 Pécs - Nagy árpád a következő lelőhelyünk a bronzkor elejéről, ahol Török Gy. 1948-ban végzett ásatást a Zók—Vucedol-kultúra telepén. Mintegy 40 gödröt tárt fel, de csak a XXXIX. számúban talált minket közelebbről is érdeklő növényi maradványokat. A gödör az ásatási szelvény sarkába esett, így kb. egyharmada feltáratlan maradt (1. kép). A ház és padlója, amelyhez feltételezhetően a gödör is tartozott, már elpusztult, így csak a gödör alsó része került elő. Kör alakú, felső átmérője 295, fenék átmérője 305, eredeti mélysége bizonytalan, a mai felszín alatt 135 cm volt. Oldalfala sem tapasztva, sem kiégve nem volt. Kitöltésében edénytöredékek, egy dörzsölőkő, égett agyagtapasztástöredékek, kövek és faszéndarabkák voltak. Fenekén egy csomóban, kb 70 cm átmérőjű foltban, 20-25 cm vastagságban tiszta gabonaréteg volt, benne egy öklömnyi faszéndarab. A gabona felett két vékony hamus és sok paticsot tartalmazó réteg volt. A felső részben nem figyeltek meg gabonát. Az ásatáson jelen levő Csalog J. arra gondolt, hogy a gabona zsákban volt, de Török Gy. ezt nem fogadja el, mert akkor az említett faszéndarab (amely véleménye szerint létra maradványa) nem lett volna bent a gabonában. A gabona meghatározása két részletben történt, előbb Zsák Z., majd Z. Tempír foglalkozott egy-egy mintával.

112 Arra nincs adatunk, hogy melyik minta pontosan hol került elő, ami azért is sajnálatos, mert a két vizsgálat nem mutatott azonos eredményt. A gabonát csak búza képviseli. De amíg az egyik mintában a döntő többséget a törpe búza (Triticum aestivum ssp. aestivocompactum Schiemann) jelenti és mellette csak fele annyira jelentős a tönké és még alárendeltebb az alakor, addig a másik mintában az alakor van nagy többségben, a tönké már csak harmadannyi, törpe búza pedig egyáltalán nem volt. Viszonylag sok gyommag is volt utóbbiban, különösen feltűnő a konkoly nagy száma. A lelőkörülmények valószínűvé teszik, hogy itt is összekeveredett anyagról van szó. Ha a gödörben is tárolták eredetileg, fajonként bizonyára külön tartották, de valamiképpen összekeveredett. A gödröt a felette levő ház pusztulási omladéka temette be. A középső bronzkorból Ároktő-Dongóhalom telepének a felső rétegében (Füzesabony-kultúra) Kemenczei T. tárt fel egy 190 cm mély gödröt, közelebbi adatokat nem 111. P. Hartyányi, B. - Sz. Máthé, M. 1979.; az ásatás részletadatait Sz. Máthé M. szíves közlése révén ismerem. 112. P. Hartyányi, B. - Nováki, Gy. 1975. 14-15 (itt a gödör száma tévesen IX.!). Az ásatás részletadatait Török Gy. szíves közlésének köszönöm. A pécsi Janus Pannonius Múzeumban a leletek (6722-6727. lelt.sz.) mint a II/IV. gödörből származók szerepelnek, ez azonban a mi gödrünkkel azonos. Utóbbi adatokat Ecsedy 7.-nak köszönöm.