Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Szabó Lóránd: Számvetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos tevékenységéről 1975-től
A másik két áthúzódó téma hasonlóan széles területre terjed ki; a kertészeti kultúrák egy-egy jelentős ágazatát ölelik fel. Egyik a gyümölcstermesztés történeti kérdéseit vizsgálja a XIV. századtól a XIX. század végéig eltelt időszakban. A téma vázlatos áttekintéséről szóló kézirat várhatóan a következő év első felében elkészül, s doktori disszertációként hasznosul majd. A téma alaposabb feltárása az elkövetkező öt évben inkább az újkori (XVIII—XIX. századi) időszakra irányulna, s mellette elkészül egy résztanulmány is Hódmezővásárhely újabbkori gyümölcstermelésének történetéről (Preininger Adolfné). A másik kertkultúrás témakör a szőlészet egész hazai termesztés- és technológia — történetét foglalja magába {Csorna Zsigmond). Folyamatban van és 198 l-ben befejeződött a somlói borvidék történetének feldolgozása (belőle szintén doktori disszertáció készült). Külföldi ösztöndíját hasznosítva előbb a burgenlandi szőlőtermelés történetét, majd más hazai borvidékek történeti kérdéseit kívánja a kutató feldolgozni. Az áthúzódó — összesen 8 — téma másik része jobban körülhatárolható; idő- és térbeli kiterjedésük zártabb. A kertkultúránál maradva, előbb a két szőlős témát kell megemlíteni. Az egyik Tokaj-Hegyalja szőlészetének és borászatának történetét tárja fel a levéltári források és a néprajzi metodológia segítségével (Balassa Iván). A téma feldolgozása — minthogy helyette terven felül elkészült az Aratómunkások Magyarországon a XV. századtól a XX. század közepéig c. tanulmány és forráskiadvány 40 íves kézirata — várhatóan 1982-ben befejeződik. Az ugyancsak jellegzetes Duna—Tisza-közi homoki szőlőkultúra tőkés korabeli (1867-1945) viszonyait vizsgáló téma könyvészeti és levéltári anyagának feltárása megtörtént (Pintér János). Az esetleges hiányok pótlásával a monográfia a tervek szerint 1982-ben elkészül. A TMB által már elfogadott témát a megszövegezés után kandidátusi disszertációnak adja be a szerző. 1981-ben lezáródtak a hosszabb ideje folyó malomtörténeti kutatások. A Balatonfelvidéki vízi-, száraz- és szélmalmokról szóló összegezést ugyancsak doktori disszertációnak szánja a kutató (Gulyásné Vajkai Zsófia). Nagyobb lélegzetű monográfia készül 1983. végéig a baromfitenyésztés-történeti kutatások anyagból is. A baromfitenyésztés Magyarországon a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásáig címmel (Martha Zsuzsanna). Hasonlóképpen lezáródik az elkövetkező két—három évben a másik állattenyésztési témakörben végzett kutatás. A szarvasmarha törzskönyvezés történetére vonatkozó anyaggyűjtés befejeződött, az esetleges hiányok pótlásával 1981-ben elkészül a tanulmány (Vitkay Kálmánné). Ujabb 5 évet igényel Az 1707. évi dicalis conscriptio anyagának hosszú évek óta tartó kutatása, a szóban forgó forráskiadvány és feldolgozás várhatóan a ciklus végére készül el. Ezzel szemben már 1982 végén lezárul a Zrínyiek 1670—1720 közötti gazdasági irataival foglalkozó másik forráskiadvány. Tovább folynak a mértéktörténeti kutatások, a pozsonyi mérő XVI-XIX. századi használatát állítva a kutatások középpontjába (1985). Mindhárom N. Kiss István témája. Áttekintésünkben szólni kell az előző tervszakasz programjában nem szereplő új kutatási területekről is. A téma átfogó jellege miatt kell előbb megemlíteni az eke és a szántás európai fejlődésének feldolgozását (Balassa Iván). A közelmúltban elkezdett kutatások az elképzelések szerint a most következő terv ciklus végére fejeződnek be. A téma fontosságát illetően ugyancsak jelentősnek látszik az Állattenyésztési Főosztály teamszerű vállalkozása, amely az 1945 utáni állattenyésztés történetének a feldolgozását vette tervbe. A főosztály muzeológusai az egy-egy állatfajjal kapcsolatos fejlődéstörténeti
