Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Taraba Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai
A fent részletezett könyvtári kiadványcserén kívül még 14 külföldi szakember kapja a nemzetközi agrártörténeti bibliográfia közreműködői közül honoráriumként a kiadvány egy-egy példányát (ld.: jegyzetek 8.). A MEZŐGAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK sorozattá rendeződő agrártörténeti témakört feldolgozó kötetek. Egy-egy kötet egy-egy témának monografikus feldolgozását tartalmazza. 11 A sorozatot 1964-ben földműveléstörténeti munka nyitotta meg. „A Mezőgazdasági Múzeum ugyanis fontos feladatának tekinti, hogy a tájtermelés történeti előzményeit feltárja és az azokból adódó tapasztalatokat a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság rendelkezésére bocsássa." A vetés gépesítésének folyamatáról jelent meg a második kötet, ,,meiy jelenig ható agrárfejlődésünk legfontosabb problémáinak, mindenekelőtt a termelés és termeléstechnika kérdéseinek tudományos feldolgozását" — jelenti. Mária Terézia úrbérrendezése idején „ . . . maga a parasztnép adott képet helyzetéről" — amelynek írásos adatairól készült a harmadik kötet. A negyedik kötetben a csákvári uradalom gazdálkodásán keresztül a magyar nagybirtokok szerepe rajzolódik ki, amely „egyszer lendítette, máskor meg éppen fékezte vagy egyenesen megbénította a magyar mezőgazdaság fejlődését". Az ötödik kötet tette közzé nyomtatásban „ . . . a demokratikus földreform ... 25. évfordulója alkalmából 1970. március 15—16-án a Hazafias Népfront, a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrártörténeti Szakosztálya és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által . . . rendezett Országos Földreform emlékünnepség" anyagát. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottságának kezdeményezésére indult hatodik, hetedik, nyolcadik kötetének anyaga „ . . . a magyar mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átalakulása" történetével foglalkozik. A sorozat mindegyik kötetére érvényes ez utóbbi három kötet bevezető gondolata, amely az idegen nyelvű összefoglalókkal rendelkező monográfia-sorozatot nemzetközi cserénkre is utalja: „ . . . ezek az ismeretek nemcsak itthon, hanem határainkon túl is hasznosíthatók, hiszen az emberiség nagyobb fele a nagyüzemi mezőgazdasági termelés történelmi feladatának megoldása előtt áll." A Könyvtár összesen 30 külföldi cserepartnernek juttatja el a történeti tanulmányok köteteit. A cserepartnerek megoszlása: 12 tőkés, 1 fejlődő országban, 17 szocialista országban és a Szovjetunióban működő tudományos intézmény. 11. Eddig megjelent kötetei: Baissa Iván: Földművelés a Hegyközben. Budapest, Mezó'gazdasági Múzeum, 1964. (Mezó'gazdaságtörténeti Tanulmányok 1.) részlet a szerző Bevezetéséből 5. p.; Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon - Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1965. (Mezó'gazdaságtörténeti Tanulmányok 2.) részlet az Előszóból 5. p.; Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. - Budapest, Magyar Mezó'gazdasági Múzeum, 1967. (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 3.) részlet a szerző Bevezetéséből 6. p.; Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 18701914. - Budapest, Mezó'gazdasági Múzeum, 1969. (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 4.) részlet a szerző Bevezetéséből 5.p.; A földreform történeti jelentősége. - Budapest, Magyar Mezó'gazdasági Múzeum, 1972. Szerk. Lázár Vilmos (Mezó'gazdaságtörténeti Tanulmányok 5.) részlet az Előszóból 3. p., Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok I — III. Szerk. Lázár Vilmos Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1972., 1973., 1975. (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 6, 7, 8.) részlet az I.köt. Előszavából 5-6. p.
