Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Taraba Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai

dását eredményezi, biztosítva ezzel ezen kiadványoknak is, széles körű hozzáférhetőségét. A kiadvány csere lényege tehát elsősorban propagatív jelentősége a tudományos, kulturális eredmények kölcsönös megbecsülésének szintjén. Gyakorlati vonatkozásban a partnerek között egyik részről sem nélkülözhető bizonyos hitel biztosítása, mivel a kölcsönös szolgáltatások nem következhetnek be mindig azonos időben. A kiadvány küldésének időpontja az egyes országokon belül azok megjelenésének függvénye. Szükségszerű tehát a kölcsönös bizalmon alapuló türelem, illetve hitel, amely minden kulturált kereskedelmi kapcsolatnak alapvető magatartásformája. E hitelezés alapja az a hitelképesség, amely ez esetben a tudományos intézmények egy-egy szakterületen végzett munkáján, s ennek eredményeként létrejött tudományos kiadványaikon nyugszik. Ez kulturális fedezete az intézmények közötti kölcsönös megbízhatóságnak, illetve a cserekapcsolat folyamán biztosítható hitelnek. Kiadványcsere révén forgalomba hozott kulturális javak kereskedelmi út nélkül röviddel a tudományos eredmények nyomdai megjelentetése után — a leggyorsabb módon, közvetlenül küldött postai csomag formájában — kerülnek az érdeklődő társintézményekhez, hogy ott mihamarabb beépülhessenek, mint ismeretek, tapasztalatok és eredmények a további munkába. A nemzetek közötti kulturális együttműködés, az elmúlt század óta — a különböző irányú, de azonos célú igényeknek megfelelően — világméretű, szervezett hálózattá alakult. A kiadvány csere tevékenységének fejlesztését és gondozásának ügyét az UNESCO tette magáévá. Párizsban működő központja: az UNESCO Division of General Information Programme, szerte a világon az egyes tagországokon belüli nemzeti csereközpontok szervezésével: UNESCO National Commission in Member States, segíti és fejleszti a kiadványcsere kapcsolatok kiterjesztését és fenntartását. Az UNESCO által anyagilag is támogatott, 1927-ben alapított International Federation of Library Associations and Institution (IFLA) külön bizottsága: Committee on the Exchange of Publications irányítja az egész világ nemzetközi kiadványcseréjének elméleti és gyakorlati tevékenységét. Számos helyen rendezett az IFLA nemzetközi konferenciát a cserekapcsolatok fejlesztésére, melyek közül különösen jelentős az 1960-ban Budapesten rendezett konferencia: eredményeként létrejött a különböző társadalmi rendszerű európai országok között is a kiadvány csere. Az 1972-ben tarott bécsi értekezlet a fejlődő országokkal való cserekapcsolatok kialakítására fordított nagy Figyelmet, amelynek célja — a küldött kiadványokkal — azok fejlesztése és erősítése. Az Országos Széchényi Könyvtárban, mint nemzeti könyvtárban, működik hazánkban a nemzetközi kiadványcsere központja. Mint UNESCO tagországban működő Nemzeti Bizottság, a nemzetközi szervezet szempontjait, elveit hivatott messzemenően képviselni, mind a hazai vonatkozó törvények, jogszabályok kialakításánál, mind pedig nemzetközi cserénk folyamatos elvi irányításánál. A nemzetközi cseréről szóló hazai rendelkezések kimondják, hogy csak saját kiadvánnyal rendelkező országos hatáskörű szervek, országos jellegű tudományos könyvtárak, tudományági szakkönyvtárak folytathatnak nemzetközi kiadványcserét és kizárólag szakterületüket, illetve feladatkörüket érintő műveket kérhetnek cserébe külföldi partnereiktől.

3 3. A művelődésügyi miniszter 101/1960. (M. K. 1.) MM. számú utasítása a nemzetközi kiadványcseréről. Részletek: 2. § A nemzetközi kiadványcserének tárgya lehet - valamennyi sajtótermék, valamint azok reprodu-