Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél-és vízimalmai

A malmos gazdák és a község állatállományának alakulása' Malmos családok állatlétszáma darabban év ökör hízómarha tehén hámos ló sertés összes sz. áll. 1 malmos családra jutó sz. állat község össz. sz. állata egy családra jutó átlag sz. állat 1746 30 — 47 25 19 124,8 41,6 3272,2 9,8 1752 28 29 11 10 78,0 26,0 3596,5 8,3 1754 44 57 34 25 161,2 26,8 4127,4 8,6 1772 14 7 24 25 20 116,7 12,8 10192,4 11,2 1775 26 10 34 21 17 141,3 17,6 10351,9 9,7 1777 46 24 70 39 30 297,9 21,2 11484,2 10,1 1778 66 22 77 49 40 366,6 23,6 10467,1 9,3 1779 58 30 83 60 37 375,6 19,7 10671,7 9,3 1781 78 14 100 67 46 490,8 21,3 10517,0 9,0 1785 70 28 61 71 76 360,4 18,0 9290,0 7.3 1788 50 10 52 53 26 262,8 11,9 10676,0 9,0 1790 44 18 37 46 10 228,8 16,2 10153,0 7,9 1816 34 4 25 48 22 180,8 6,9 8956,5 4,9 1818 32 12 30 56 20 211,7 11,1 8309,0 4,4 átlag: 19,5 8,7 Egy család átlaglétszáma nyolc főre tehető. így egy főre (19,5:8=) átlag 2,4 számosállat jutott. Ez 1200 kg állat élősúlynak felel meg. Ha egy fő évi szükségletét, nyilván jobb táplálkozási igény kielégítése mellett, 200 kg-nak vesszük, akkor is egy malmos család átlagosan (19,5 sz. állat x 500 kg = 9750 kg - 1600 kg fogyasztás) = 8150 kg állat élősúlyt értékesíthetett. Ugyanezek a mutatók a község átlagában egész más eredményt mutatnak.

41 Itt egy főre (8,7 sz. állat: 8 fő) = 1,08 számosállat jutott, ami 504 kg állat élősúlynak felel meg. Ha a táplálkozási igényt azonos szintűnek tekintjük, akkor egy család átlagosan (8,7 sz. állat x 500 kg = 4350 kg - 1600 kg fogyasztás) = 2740 kg állat élősúlyt értékesíthetett. A malmos gazdák jobb gazdasági helyzetét jól példázza az a tény, hogy a feltüntetett években a községi átlagnál 352%-kal több értékesíthető állatuk volt. Az átlag aránya természetesen még rosszabb lesz, ha figyelembe vesszük, hogy egy pár ökör, két tehén és két ló már 3000 kg állatélősúlyt tett ki, amit nem adhattak el, mivel földeiket művelniök s a földesúri szolgáltatásokat teljesíteniök kellett. Értékesíteni tehát csak a módosabb gazdák - így a malmos gazdák — tudtak állataikból. Szintet tartani hosszú távon azonban a malmos gazdák sem tudtak. A tartott állatok közül a malmos gazdáknál jelentős a fejőstehén volt. Egyeseknél 12—15 tehén is volt az istállóban. Jelentős az ökrök mennyisége is. Ebből arra következ40. Lásd: mint 36-37. Megjegyzés: a) az összeírt családok számát az áttekinthetó'ség miatt nem tüntettem fel. b) egy számosállat (sz. állat) egyenlő 500 kg állat élősúly, mely a tárgyalt korra csak feltételesen alkalmazható az állatok kisebb súlya miatt. 41. Az átlagban benne vannak a más szakmabeli módosabb családok, a nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező elöljárók és mások.