Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél-és vízimalmai

A csabai szárazmalmok és a malmos gazdák számának alakulása száraz malmok malmos családok egy családra jutó száma száma malom 1730

35 2 2 1 1746

36 3 3 1 1754 6 6 1 1772 5 9 0,55 1775 5 8 0,62 1777 14 14 1 1778 15 18 0,88 1779 16 19 0,84 1781 18 23 0,78 1785 18 20 0,90 1788 18 22 0,81 1790 12 14 0,85 1816 24 26 0,90 1818

37 25 19 1,30 1848

38 39 49 0,79 1852

39 41 50 0,82 Megállapíthatjuk, hogy az egyetlen kiugró évtól (1818) eltekintve, a község újjátelepülését követő első két-három évtizedben egy-egy család tulajdonában, illetve árendájában egy malmot találunk. A későbbi évek folyamán a gőzmalom megjelenéséig átlag 0,86 malomsátor jut egy-egy malmos családra. Átmenetileg bekövetkezik bizonyos fokú koncentráció, mit jól példáznak az 1772—77, 1788—1818 évek. Emellett a visszaesés évei is láthatók 1754—72, 1777-78 és 1818—48 között. 1818 után a szárazmalmok száma — a gabonatermés növekedésével — rendkívüli mértékben nő. Hozzájárult ehhez, hogy ez évben rombolták le a Fehér-Körösön a vészei malomárkon álló utolsó csabai vízimalmot. 1848 után a szárazmalmok számbeli növekedése minimális, mivel akkor már inkább szélmalmokat építenek. A malmos családok által tartott állatok létszáma is hullámzó és a szóródás is igen nagy. Az egy családra jutó számosállatok mennyisége évente átlagosan 19,5 volt. 35. Károlyi család Nemzetségi Levéltára. Fasc. S. N

? 28-57. 36. BmL. 2746-1754. Békéscsaba. Feudális összeírások, ö. 54—56—74. 37. BmL. 1772-1818. Békéscsaba. Feudális összeírások, ö. 107-109-110-111-113-115-118-121-123-124-160-161-163-164. 38. BmL. 1848. Békéscsaba. Birtokkönyv. V. 302. e./39-40-41. 39. BmL. 1852. Békéscsaba nagyközség iratai. V. 302. d./5