Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Réz Gyula-Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez

12. Gőzgéppel hajtott kőzúzó gép szenet és kősót zúztak. A gépek teljesítménye óránként 20, 35, 50 és 300 q zúzott kő volt. A 2—12 lóerővel működő kőzúzógép és rosta egy gőzgép két lendítőkerekéről kapta a meghajtóerőt.

42 A Délvidéki Földművelők Gazdasági Egyesületének javaslatát a „Gazdasági Lapok"ban B. Lakatos Kálmán szorgalmazta. A cikkíró a javaslat indokolásában kiemelte azt, hogy egy-egy gőzekegarnitúra ára 40-50 ezer forint, s ezt a tetemes összeget a tőkeszegény középbirtokos gazdák nem tudják megelőlegezni. B. Lakatos a gazdag nagybirtokosoknak a szövetkezeti társulás formáját ajánlotta. Kifejtette továbbá azt is, hogy a vállalkozó gazdák alakítsanak részvénytársaságot és a társaság a vásárolt gőzekéivel végezzen bérszántást nemcsak a nagy, hanem a kis gazdaságokban is.

43 A kedvező javaslatot a gazdálkodók örömmel nyugtázták. A századfordulóra a gőzgépek alkalmazása megváltoztatta a mezőgazdaságban felhasznált munkaidőráfordításokat. A gőzcséplés és a gőzekeszántás megkönnyítette az ember kétkezi, fárasztó és nehéz munkáját és elősegítette a gazdálkodók eredményesebb gazdálkodását. 43. B. Lakatos K., 1897. 774-775. p. 346