Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Réz Gyula-Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez

A Gazdasági Lapok tudósítója így fejezte be a cikkét: ,J\ 15 hüvelyk mélyen járó eke egyenletes barázdái talán prozelitákat szereznek a gőz­ekének a somogymegyei uradalomban. A gőzekével történt ekeszántással egy időben két kévekötő-gép is bemutatta munkaképességét. Borról és cigányról idejében lévén gondos­kodva, a munkabemutatás a majális jellegét öltötte magára, hol a megye hölgyközönsége is nagyszámban képviseltette magát. 30 A magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás 1894-ben adatokat gyűjtött arra vonatkozóan, hogy a gőzeke mélyszántása fokozza-e a talaj termékenységét, vagy sem. Egy ilyen munkát értékelt a Gazdasági Lapok 1896. december 20-án megjelent számá­ban Ordódy Lajos, aki tapasztalatait cikkében összegezte. A szerző 1893-ban Nagykeres­kényben (Veiké Krskany, Szlovákia) birtokából 107 kh-at cukorrépa termesztéshez ké­szített elő. A szántást 4 hüvelyk mélyen 6 jóltáplált fiatal ökörrel végeztette el. Az ök­rökkel lassan szántottak, de ennek ellenére az állatok egészségi állapota erősen leromlott. Ordódy ezután — 1895 őszén — a Bars és Hont vármegyei birtokos társaival együtt meg­alapította a gazdák gőzekével szántó szövetkezetét. A szövetkezet Ordódy birtokának hegyes területén 100-112 kh partos földet szántott meg évente. A birtokos tapasztala­tait így foglalta össze: „Én e partokat 6 hüvelyk mélyen szántattam és további 6 hü­velykre grubereztettem: tehát összesen 12 hüvelykre. Nagyobb részét tavasszal égetett mésszel hordattam meg, mert a turó eke itt-ott tolt ki vad földet, ennek eltompítására szolgált tehát a mészpor. Ezenfelül holdjára 120 q istállótrágyát hordattam ki. Az ered­mény a tengerinél (Pignoletto) 11 métermázsa szemes tengeri holdankint, rózsa és sárga burgonyánál 60 métermázsa — de ennek 1/3 része elrohadt a sok eső miatt. A cukorrépa alá már nem jutott istállótrágya, s én műtrágyákkal pótoltam, — de az eredmény fölötte kedvezőtlen volt 45 q holdankint, a miből meggyőződhettem, hogy a gőzekével művelt földnek, még combinait szántással is ha a föld sovány, istállótrágyára van elsősorban szük­sége." 31 A gőzekeszántás előnyeit Ordódy a birtokán elért eredményeivel igazolta, s ezen túlmenően kiemelkedő munkát végzett azzal, hogy a gőzekeszántás előnyeivel gazda­társait is megismertesse. Eszterházy Pál herceg kapuvári hitbizományi birtokát Báró Berg Gusztáv bérelte. A nagybirtok összes területe 17 143 kh volt. A gazdaság felszereltségét a gazdaság holt lel­tára tartalmazta, amelyben egy nagyobb gőzeke, öt darab 10 lóerős gőzcséplőgép a szük­séges egyéb munkagépekkel együtt 118 000,— Ft értékben szerepelt. Berg Gusztáv a kapuvári uradalomban szántó — a legértékesebb gazdasági felszerelések közé sorolt — gőz­eke munkájáról a következő sorokat írta: „A Fowler gőzekét, amely 41 000 Ft-ba került, évenkint 110 napon lehet használni és 37 cm szántás és gruberezéssel 1400 holdat művel meg. Elfogyaszt 20 waggon osztraui, vagy sziléziai darabszenet és az összes költség hol­dankint 7 frt. 15 kr-ra rúg kat. holdankint." 32 A gőzekeszántás előnyeit egyéb számítások bizonyították. A gőzekeszántást megelő­zően a mélyszántást 12 ökörrel végezték. A gőzekeszántásnál a 14—16 lóerős gőzgépek háromszor gyorsabban húzták a háromtestű ekéket a szántóföldön, mint az ökrök. 30. G. L., 1892. 393. p. 31. Ordódy L., 1896. 769. p. 32. BergG., 1897. 372-373. p.

Next

/
Thumbnails
Contents