Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Réz Gyula-Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez
6. Mechwarth-féle gőzhajtású rotációs talajművelő gép A gőzeke rendszerek két formája terjedt el: a közvetlenül és a közvetve hatók változata. A közvetlenül hatóknál a gőzmagánjáró vontatta az ekét, vagy a munkát végző eszköz a gépre volt szerelve. Az 1855-ig készített gőzekék kivétel nélkül ebbe a csoportba tartoztak. Ilyen rendszerű volt az első hazai találmány, a Mechwart András által szerkesztett gép, ami nem más, mint a mai talajmaró őse 21 (6. kép). ,,Az eke maga több forgó lapátból áll, melyeknek metsző élei egy henger felületen fekszenek ugyan, de különben a hengerfelülettől befelé hajlanak. Maga az eke hátul a lokomotívhoz van akasztva, s a lokomotív nyomtávolságánál valamivel szélesebb, hogy a kerekeknek ne kelljen a szántott földön jármok. A lapátos dob, melyet a lokomotív megfelelő kerékáttevéssel hajt, a gőzgép hajtotta emelőszerkezettel tetszés szerinti mélységre ereszthető le." 22 A forgódobos rendszerű munkagépet a gőzlokomotívhoz függesztették. A szántási mélysége 34 cm volt és a gépcsoport óránként 1,5 km-t tett meg. 1893 és 1899 között Európában nagy figyelemmel kísérték a Mechwart-féle forgódobos talajművelő géppel végzett kísérleteket. 23 A szántóföldi kísérletek igazolták a gép kifogástalan működését, az akkori gőzmagánjárók nagy önsúlya miatt azonban a század végére mégsem tudtak elterjedni a közvetlen ható gépek. A közvetve ható gőzeke változatnál a gőzlokomotív nem haladt végig a szántóföldön, hanem annak egyik szélén állt és az ekét többnyire a hozzácsatolt drótkötéllel mozgatta a gőzgép. Ezeket a gőzekéket két angol mérnök John Fowler és James Howard készítették 1855-ben. Az egylokomobilos rendszernél a csépléshez is használatos gőzlokomobilt alkalmazták. A vontatható gőzgép a szántóföld szélén volt felállítve és egy kétdobos csörlőt hajtott, 21. Cserháti S., 1896. 218. p. 22. CserhátiS., 1896. 219-220. p. 23. KundE., 1928. 840. p.