Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Fülöp Éva Mária: A Tata-Geszesi Eszterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében

„látzatos" helyen kijelölte, s az a régi elbontása után a céhek „szokott ceremóniájával" fog megépülni.

57 Az udvarnál, a Kamaránál és a Haditanácsnál pedig a gróf bécsi ágense, Rimanóczy Antal képviselte Eszterházy József birtok- és hadi ügyeit, ő juttatta el a kérelmeket, beadványokat az illetékes helyekre, s elintézésük érdekében ő gondoskodott az „ajándékok" megfelelő kezekbe juttatásáról is. Feladata volt emellett tudósítani az új politikai személyi hírekről, a birodalomban és külföldön történt eseményekről. A birtokok nagyságához képest nem túl nagy létszámú uradalmi tisztviselő — így a szeredi uradalomban hét tisztviselőről tudunk 58 feltétlen beszámolási kötelezettséggel tartozott Balogh Ferencnek. Eszterházy József igen helyesnek tartja, hogy maga elé hivatta őket, s meghagyja régensének: „reá szoktassa Kegyelmed, hogy gyakorta relátiójokkal kegyelmedet mindenekrül informálják."

59 Volt eset, hogy maga Eszterházy József is résztvett egy ilyen tanácskozáson, bár ez az ifjabb Eszterházy József kezére bocsátott szeredi dominiumot illető megbeszélés volt, ahol már akkor meglátszottak a birtok gazdasági erejét meghaladó költekezés következményei, s ezért volt szükség arra, hogy a gróf Baloghgalésa tisztekkel „együtt mindenekrül bővebben diskurálhasson"

60

. Ekkor a birtok elvétele is felmerülhetett, ezért írhatta az ifjabb gróf Baloghnak: ,Jcérlek azért amidőn Szeredben leszek, gyüíjj) hozzám és tegyünk számot, mert keservesen esnék nékem, ha az Atyám tőlem elvenné az Dominiumot".

61 Míg a korábbi századokból fennmaradt gazdasági utasítások a szolgáltatások pontos meghatározására és azok teljesítésének mikéntjére helyezték a hangsúlyt, s a birtokos a jövedelmekről szóló, szinte naprakész kimutatásokat nem követelte meg, addig a XVIII. században a fokozódó árutermelés, a földesurak fokozódó kereskedelmi törekvései, a majorsági gazdálkodás kiépülésének folyamata változásokat hozott a gazdasági irányításban. Bonyolultabbá válik a nagybirtokok életének megszervezése, irányítása a fellendülő termelés, az egyre növekvő mérvű árutermelés hatására; s ez természetesen az uradalmi igazgatásban is változásokat idézett elő.

62 Előtérbe került a pénzjáradék követelése, s a jövedelmekről való kimutatások, a számadások módja is megváltozik. A nagybirtokok irányítását a mind racionálisabb és gazdaságosabb termelésre való törekvés jellemzi. „A nagybirtok-kormányzat legjobban szervezett és ellenőrzött ágazata a pénzes természetbeniek kezelésével, igazgatásával függött össze."

63 A tatai Eszterházy-uradalomból, 1766-tól maradtak fenn a - hivatalszerűen működő — számvevőség

64 iratai, bár a tárgyalt 1729-es gazdasági utasítás már kifejezetten „officium rationarium"-ot említ. Az utasítás hetedik, az uradalmak gazdasági—igazgatási, jogszolgáltató feladatait tárgyaló pontja már tükrözi ezeket a változásokat: az említett, a számtartók és számadók által benyújtott számadásokat felülvizsgáló számvevőség mellett a tisztiszéket, s annak gazda58. Lásd még uo., p.100. 1743. szept. 8. Tata, F.105. 59. Uo„ F. 104. p.32. 1744. szept. 25. Cseklész. 60. Uo. 61. Uo.,F. 103. p.492. (é.n.) 62. Kállay, 1980. 19. és köv. 63. Uo., 71. p. 64. Bakács, 1956. 196. p. - idézi Kállay, 1980. 71. p.