Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Fülöp Éva Mária: A Tata-Geszesi Eszterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében

2. Ismeretlen férfi arcképe a tatai Eszterházy-uradalom tisztikarából, jobb kezében - jellegzetesen XVIII. századi kötésű - Corpus lurissal (Kuny Domokos Múzeum, Tata) Ferenc és Eszterházy József levelezésében az 1724-es évből származik az első fennmaradt levél,

30 amely címzésében Baloghot „fiscusnak" titulálja. Esetleges jogi végzettségére utalhat a levélnek az a megjegyzése, mely szerint Balogh éppen a „criminális causák" revízióját végzi, s bizonyos „controvertált" területek kérdéseivel foglalkozik. A kisbirtokos családból származó

31 Balogh végzettségéről, műveltségéről és ismereteiről bizonyára fontos adatokat szolgáltatna számunkra, ha ismernénk a tatai kapucinusokra hagyott könyvtárát. A kapucinusok rendházát, s a hozzá tartozó templomot Eszterházy lentissimi ac Illustrissimi Domini Comitis desideratissimi Genitoris mei, tum in publicis cum et privatis negotiis suis fideliter non minus ac constanter testatus est..." Uo., F. 2. N. 15. 1748. jún. 13. 30. Uo., F. 105., illetve F. 104. (az első levél: F. 104. p. 5. 1724. jan. 21.) 31. Balogh Ferenc birtokai közül a következőkről van tudomásunk: Hont megyében Deménd (negyed kúria és szőlő), Udvarnok (hat jobbágytelek, tartozékaikkal), Patkós - Teszér (bizonyos portiók); Pozsony megyében galántai részbirtok. Somogy megyében Lád, Apáthi, Újfalu, Várad, Büros possessiókat és Vörösfa, Dorogh, Egerd, Patosfa, Szent-Mihályfa, Máriafa, Tapaszd, Adrian, Belencze, Laksandor, Tódi, Csikota és Orgya prédiumokat 15 380 forintért megvásárolva, ,jure perennali" bírta. A billegi pusztát (Komárom megye) 1745 táján szerezhette, itt majorja volt, de egy 1746-os levél szerint pusztaárendája is volt az uradalomban, Grébicsen. OL. P. 197. TEL. Familiária - F. 49. N. 17. 1737. ápr. 9.; F. 108. N. 17. p.36. 1745. nov. 28. Sard; F. 105. p.274/75. 1746. dec. 10. Tata.