Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Mártha Zsuzsanna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban az 1920-1938. években

tozatos táplálékát. Húsának ez a természetes takarmány kölcsönözte kitűnő ízét. Az így felnevelődött csirkét izomzatának finom rostozottsága, abban kevés zsírnak egyenletes eloszlása, gyors tollasodása, kedvező növekedési és hízási hajlama, húsának különlegesen jó minősége jellemezte.

52 Az exportőrök véleménye szerint a magyar csirkét e tulajdonságai miatt külföldön osztályon felüli áruként vásárolták. Ezt a minőséget a két világháború közötti időszakban a javított magyar tyúk szolgáltatta. 1925 és 1938 között a baromfitenyésztésből származó exportunk nem egy évben megelőzte a többi állattenyésztési ágazat bármelyikét, ezeknél nagyobb állandóságot is mutatott.

53 Külföldi felvevő piacaink, Ausztria kivételével, szükségletüknek mégis csupán csekély hányadát fedezték Magyarországból. Ausztria az 1933. évi 78 000 q-nyi leölt baromfi beviteléből 63,3%-ot importált Magyarországból, a többit Jugoszláviából, Romániából és Csehszlovákiából szerezte be. Nagy-Britanniának 500 000 q baromfibeviteléből ugyanebben az évben 170 000 q származott csak Magyarországból, holott volt év, amikor baromfibevitelünkkel ott az első helyet foglaltuk el, a többit Írországból, Jugoszláviából, Hollandiából, Lengyelországból és máshonnan fedezte. Németország 1933-ban összesen 138 000 q baromfit importált, ennek 28,1%-át Magyarországból, a többit Romániából, a Szovjetunióból és Hollandiából vitte be. Legkisebb volt részesedésünk Olaszország baromfibevitelében, mert az 1933. évi élőbaromfi-importjából csak 7,5% származott Magyarországból, lényegesen többet vásárolt Olaszország Jugoszláviától és Bulgáriától.

54 1. táblázat A baromfitenyésztés részesedése Magyarország 1925-1938. évi kivitelének értékében A leölt Év Kivitel A növényAz állatA baromfiAz eleven szárnyas, A tojás A toll összesen termesztés tenyésztés tenyésztés szárnyas libamáj és A tojás lib azsír részesedé s e, % 1925 100,00 28,58 29,10 8,04 0,65 2,72 2,91 1,76 1926 100,00 34,64 31,82 9,96 1,01 3,59 3,46 1,90 1927 100,00 32,22 28,64 11,05 1,13 4,32 3,00 2,60 1928 100,00 29,67 25,09 9,76 1,11 4,02 2,05 2,58 1929 100,00 31,03 27,11 7,85 0,75 3,35 1,57 2,18 1930 100,00 23,19 34,85 9,17 1,35 4,11 2,11 1,60 1931 100,00 22,62 33,80 13,39 1,77 6,36 2,73 2,53 1932 100,00 27,67 27,72 11,03 1,90 5,23 1,92 1,98 1933 100,00 33,62 30,67 11,83 1,09 6,22 2,45 2,07 1934 100,00 30,69 30,54 12,79 0,76 6,56 2,00 3,47 1935 100,00 25,86 33,59 10,39 0,57 5,78 1,72 2,32 1936 100,00 31,40 29,20 8,01 0,52 4,24 1,20 2,05 1937 100,00 30,57 27,67 9,39 0,42 4,26 1,57 3,14 1938 100,00 30,08 28,65 10,02 0,26 5,22 2,02 2,52 52. Radnótii. 1937. 71. 53. Winkler J. 1938. MK 385. 54. Juhász K. 1935. 276.