Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Balassa Iván: Az őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten

6. Vetőeke. Nisip Eufrates-völgye (Törökország) XX. század CHRISTIANSEN-WENIGER, Fr. 1967. 1. ábra nyomán Törökország keleti (örmény) felében, továbbá Örményországban, tehát a Kaukázustól délre elterülő vidékeken egy különleges vetőekét szintén napjainkig használtak. Érdemes ezt márcsak azért is bemutatni, mert a kutatók közül többen ezeket a sumérbabilóniai ekékhez kapcsolják, bár szerkezetük azoktól lényegesen különbözik, hiszen más talaj és időjárási viszonyok között alkalmazzák őket. Bdojan, V. A. az örmény földművelés történetének és néprajzának legjobb ismerője örmény nyelven megjelent munkájában részletesen foglalkozik a vetőeke kérdésével. Felveti azt is, hogy a sumér és örmény vetőeke között, a nagy időbeli eltérés ellenére is, valamelyes kapcsolat lehet.

29 Ez a kaukázusi örmény vetőeke (Tri Charor) szimetrikus vasú túróeke, kisméretű kormánnyal és olyan keretes szarvval, mely e táj ekéit általában jellemzi. „An der Sohle des Pflughauptes wurden zwei Bretter von 1,50 bis 2,00 m Länge und 30 cm Höhe angebracht, die die Fruchen , hielten'. Aus der breiten oberen Öffnung zwischen den Brettern rann die Saat in die Furche. Die zugeschütteten Samen gaben bei entsprechender Pflege selbst bei Trockenheit eine gute Ernte".

30 Ezt a vetőekét általában 29. Bdojan, V. A. 1972. a. 251-259. 30. Bdojan, V. A. 1972. 318-322.