Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

N. Kiss István: Az agrár monokultúrák és Magyarország aktív külkereskedelmi mérlege, 16-18. század

belső fogyasztó piacot teremtett, mely évente nagy tömegű gabonát szívott fel, részben a helyi piacokon keresztül, részben közvetlen cserekereskedelem révén. Vizsgálva azt a kérdést, hogy a magyar királyság gabonatermelése mennyiben fedezhette a lakosság ellátását, előre kell bocsátanunk, hogy Magyarországon az átlagos kenyérfogyasztás jóval alacsonyabb volt, mint az Európaszerte irányadónak tekintett évi 250 literes (= 175 kg) kvóta. Magyarországon az átlagos kenyérgabona szükséglet évi 160 liter (=112 kg) körül mozgott, ami kb. ugyanannyi kg kenyérnek felelt meg. A magyar fogyasztási index (112 kg) alacsonynak tűnik, de sokoldalúan bizonyított. Utalunk ezzel kapcsolatosan az európai viszonylatban magas húsfogyasztásra,

5 az árpadarának és a kölesnek a népi táplálkozásban betöltött fontos és a 19. század végéig általános szerepére, továbbá a kukorica kenyérpótló funkciójára

6 Magyarország románok lakta területein. 2. táblázat Az eltartóképesség kenyérgabonából, q-ban idő 1 km're 1 családra 1 személyre 1 személyre vetőmag nélkül idő 1 km're 1 családra összesen 1 személyre vetőmag nélkül 1550 14,6 10,1 2,24 1,68 1570 13,1 8,3 1,84 1,38 1585 8,2 7,0 1,55 1.17 1600 6,6 6.4 1,42 1,07 1659 10,3 4,1 0,91 0,69 1664 10,2 4,6 1,02 0,77 1707 7 18,3 9,3 2,07 1,56 1707 3,5 23,1 5,12 3,84 (nemesek) 1787 8 (országosan) 1,65 1,23 Az átlagosan 112 kg-os fogyasztási kvótát a kenyérgabonatermés a 16. század második felében bőven, míg 1600 körül már csak szűkösen fedezte. A 17. századi adatok szerint a kenyérfogyasztás 25—30%-át mással kellett pótolni, míg 1707-ben ismét bőségesre fordult az ellátás. Összegezve kvantitatív kutatásaink eddigi eredményeit, megállapíthatjuk, hogy az ország kenyérgabona szükségletét a termés, — kivéve egyes régiókban a 17. század bizonyos időszakait - általában bőségesen fedezte. A piaci áruként jelentkező gabona-felesleget a 16—17. században egyrészt az ellátatlan családok szükséglete, másrészt a Magyarországon tartózkodó seregek és 5. N. Kiss I. 1978. Fleischversorgung. 77-79. 6. A Bánáti Kamarai Igazgatóság jelentése a gabonatermésről és a kenyérgabona tartalékról 1781-1782-ben. OL, 1782. No 7667. 7. A kuruc kormányzat 1707-ben az új adózás előkészítése végett általános jövedelem-összeírást hajtott végre, mely a nemesi, egyházi és állami birtokokat is beleértve, mindenkire kiterjedt. A ránk maradt anyag gépi feldolgozása folyamatban van, az itt közölt adatok ennek az elemzésnek első eredményei. (NKI) 8. Benda Gy. 1973. Production. 187-197.