Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Csorna Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (Adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékekhez)

alapján lehetett rekonstruálni, mert eredeti ma már nem található a kutatóterületen. A borszállítás útvonala is valószínű középkori, állandóságában az egykori uradalmi útvonal és a családi hagyomány tükröződik. A borfuvarozás egyben jó példa az azonos kultúrterületen élő községek lakóinak, — eltérő nemzetiségüktől és történeti kultúrájuktól független — azonos és hasonló reagálását egy mindnyájukat érintő jelenségre, adottságra. BÉL MÁTYÁS kéziratos munkájában a XVIII. sz.-ban így fogalmazta meg ezt a gondolatot: „A vármegye lakossága — bármennyire is elüt egymástól nyelv és nemzetiség tekintetében - erkölcseiben és életmódjában egymáshoz nagyon hasonló."

49 IRODALOM Almanach für Weintrinker. 1811. Leipzig. Atlas zur Geschichte des steirischen Bauerntums. 1976. Graz. R. BARAVALLE. 1935. Zur Geschichte der steirischen Masse. Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark. 1935. 9-99.; 1936. 53-159. Graz. E. BENDER. 1914. Weinhandel und Wirtsgewerbe im mittelalterlichen Strassburg. Beiträge zur Landes- und Volkskunde von Elsass- Lothringen und den angrenzenden Gebieten. XLVIII. Strassburg. Der beym Einkauf inn - und ausländischen Weine klüglich verfahrende Deutsche Hand&lsmann und Hauswirth. 1766. Leipzig. BÉL MÁTYÁS. 1977. Descriptio Comitatus Castri Ferrei per Mathiam Belium. Tihanyi Tiborné Szaálka Irma - Bendefy László: Vas vármegye leírása. Bél Mátyás. Vasi Szemle. 1977/3. 0. BOCKHORN. 1969. Transport - und Anbaugeräte. In: Wolfau. Red. K. GAÂL. 1. BOG. (red.) 1971. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650. Die Ostmitteleuropäischen Volkswirtschaften in ihren Beziehungen zu Mitteleuropa. Wien-Köln. BOROVSZKY S. - SZIKLAY J. 1898. Magyarország vármegyéi és városai: Vasvármegye. CSOMA ZS. 1979. A Somlói borvidék története. Egyetemi doktori disszertáció. E. DEÁK. 1977. Wirtschafthistorische und soziale Aspekte in der Neuzeit (1547-1848) In: Obere Wart. 183-251. Red. L. TRIEBER. J. DOBROVICH. 1963. Volk an der Grenze - Schiksal und Auftrag. Zur Geschichte der burgenländischen Kroaten. Eisenstadt. DOMANOVSZKY S. 1979. Gazdaság és társadalom a középkorban. Budapest. EMBER Gy. 1971. Ungarns Aussenhandel mit dem Westen um die Mitte des XVI. Jahrhunderts. In: Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650. Red: I. BOG. 86-105. W. ENGELMANN. 1911. Der württembergische Weinhandel einst und heute. Stuttgart. Felső-Eó'r (Vasmegyében). Vasárnapi Üjság. 1869. Pest. Felső-Vasmegyei képek. V. Felső-Lő (Ober-Schützen). Vasárnapi Újság 1859. FÉNYES ELEK. 1836. Magyar országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográphiai tekintetekben. Pest. GAÁL K. 1969. Zum bäuerlichen Gerätebestand im 19. und 20. Jahrhundert. Wien. 49. Bél M. 1977. 122. Adatközlőim: Granaus Johann 1904, Granaus Johann 1901, Stipsits Katerina 1907, Stipsits Rudolf 1901, Horvatits Marija 1902, Zsivkovits Johann 1905, valamint többen Stinatzról, Hans Zirmann Wolfauból és Josef Musser Markt Allhauból. A horvát nevek írásánál a ma használatos német névírási szokást és formát tartottam meg. Eredeti horvát névírásban, Grandie, Horvátié, Stipsic, Stoisic és Zsifkovic lenne. Itt köszönöm meg lektorom, N. Kiss István útmutatását, tanácsait is.